Távmunka Európában - 2001. Ezzel a címmel rendezett március 31-én szombaton egész napos konferenciát a MONA, a Magyarországi Női Alapítvány Budapesten a Hotel Benczúrban.  A résztvevők számára ingyenes konferenciát Friedrich Ebert Alapítvány és European Commission Leonardo da Vinci Programme támogatta.  Az érdeklődőket Ildikó Krén üdvözölte a Friedrich Ebert Alapítvány nevében, aki a továbbiakban levezető elnökként működött közre a konferencián.

Elsőként ''Távmunka - A bevezetés gyakorlati kérdései'' címmel Werner B. Korte, a bonni székhelyű Empirica GmBH, ügyvezető igazgatója tartott előadást. A prezentáció rövid áttekintést adott a távmunka széleskörű alkalmazásának lehetőségeiről, majd néhány gyakorlati példa bemutatásán keresztül a távmunka bevezetésének javasolt lépéseit vázolta fel a távmunkaadók számára. Az ún. ötlépcsős, fázismodell az előkészítésen, a koncepció kidolgozáson és a bevezetésen át ível a megvalósításig és az ellenőrzésig. Werner B. Korte elmondta, hogy a távmunkának legtöbbször a vállalati menedzsment a legnagyobb ellenzője, mert attól tartanak, hogy a vezetői hatalom kicsúszik a kezükből. Elmondta, hogy számára lenyűgöző az az arány, amely a távmunka térhódítását jelzi. Németországban öt év alatt 35 százalékkal nőtt a távmunkások aránya. 2005-ben várhatóan 16 millió távmunkás lesz Európában - Finnországban várhatóan a foglalkoztatottak 30 százalék így fog dolgozni. Véleménye szerint a nők távmunkába való bevonásával tenni kell a digitális megosztottság ellen, jelenleg ugyanis a távmunkások jelentős része magasan képzett, rendkívüli mobilitással rendelkező férfi. Ugyanakkor szükségesnek vélte a falu és város közti digitális szakadék felszámolását is.

Imogen Bertin, aki 15 éve távmunka tanácsadó, az írországi Cork Teleworking vezetője. ''A távmunka megvalósítása Írországban - Egy partneri megközelítés'' címmel tartotta meg érdekes prezentációját. A távmunka elterjedését Írországban több tényező is indokolja, a közlekedés zsúfoltságától a magas színvonalú információs technológiára épülő iparágakig. Mi több, az ír kormány részéről erőteljes intézkedések történtek a távmunka népszerűsítésére, beleértve a szakszervezetek, a munkaadók és az állami szféra által egyeztetett és kidolgozott távmunka kódex megalkotását is. Az előadás választ keresett arra is, hogy a kódex mennyire lehet valóban hatékony a távmunka jövőjét illetően, és hogy a távmunka adhat-e új lehetőségeket a munkát és családi életet összeegyeztetni kívánó nők számára?

A következő előadás témája a távmunka tréning volt ''Oktatási  szükségletek és opciók'' alcímmel. Nana Luke, a Telework Ireland elnökasszonya prezentációjában először azokat a készségeket és valós oktatási igényeket vázolta fel, melyek a távmunkások (vállalkozók és alkalmazottak), a távmunkaadók és távmunkamenedzserek, illetve a teleház- és telekunyhó-vezetők számára szükségesek, majd ismertette azokat az oktatási formákat, melyek az Európai Unió különböző programjainak részeként már kidolgozásra kerültek.

Az ebédszünetet követően "A távmunka megvalósításának átekintése" címmel Sheila McCaffrey, az észak-írországi KITE Ltd. teleház igazgatóasszonya saját személyes tapasztalataik alapján beszélt az Egyesült Királyság és a TCA (Telework and Telecottages Association) oldaláról ismertetve a távmunka ottani fejlődését és jelenét. Betekintést adott a KITE Ltd.-nél bevezetett és alkalmazott távmunka módszerekbe is. A sikeresen működő távmunka központ egy négyezer lelkes, észak-ír határon található községben működik. Sheila McCaffrey elmondta, milyen vízióval, elképzeléssel indultak, és hogy legfontosabbnak a távmunkavállalkozás esetében a valós piaci igények kielégítését, az azokhoz való rugalmas alkalmazkodást tartja. Kezdetben is a piaci rést keresték, ahova be tudnak törni, és jelenleg is folyamatosan kutatják ezeket a területeket. Szólt arról, hogy a siker zálogának egy  távmunkásokat foglalkoztató cég esetében a munkafolyamatok kellő kordinációját, az egyes munkákra adott elegendő időt, a munkafolyamatok szabályozását - mit végezzen a cég a saját távmunkásaival, mit adjon ki alvállalkozóknak - , a rugalmas szervezetet, a szinvonalas szolgáltatásokat és az összehangolt a csapatmunkát tartja.

Steve McPherson, a British Telecom Workstyle Consultancy Group főtanácsadója  a ''British Telecom és az Opciók 2000 - A munkaerő felszabadítása'' címmel tartott előadást. Elmondta, hogy a British Telecom arra törekszik, hogy munkatársainak olyan munkakörnyezetet és munkafeltételeket teremtsen, melyek mellett hatékonyabban tudják teljesíteni feladataikat, és ezáltal jobb szolgáltatást tudnak nyújtani a cég ügyfeleinek. Ez a felfogás tekintetbe veszi az üzlet, a munkacsoport és az egyén szükségleteinek fejlődését és változását. Az Options 2000 projekt, amely 2000 októberében elnyerte a Európai Távmunka Díjat a megfelelő technikai és munkafeltételű távmunka lehetőségét kínálja a British Telecom munkatársai részére, felszabadítva őket az utazás, az idő és a hely kényszere alól. Steve McPherson részletesen beszélt arról a hosszú, évekig tartó folyamatról, amig a British Telecomnál a távmunkát meg tudták honosítani.

Wesselényi Andrea, szakújságíró "A távmunka jelene és jövője Magyarországon" címmel ismertette a távmunka jelenlegi hazai helyzetét a Psyma Hungary 2000. évi, valamint a BME-UNESCO ITTK (Információs Társadalom- és Trendkutató Központ) 2001. évi távmunka kutatásának eredményei alapján. Véleménye szerint sokan félreértelmezik jelentését, jelentőségét, és ma is számos tévhit él a köztudatban a távmunkával kapcsolatban Magyarországon. Vannak, akik otthonukba zárt, világtól elszigetelt, önkizsákmányoló rabszolgáknak képzelik a távmunkásokat, és létezik egy rózsaszínű álom is az otthonról dolgozó kismamák és  mozgáskorlátozottak tömegeiről, a munkanélküliség elleni csodaszerről.

Wesselényi Andrea foglalkozott a távmunka fogalmának meghatározásával is. A távmunka -  ahogyan azt jól fejezi ki az eredeti angol szóösszetétel is: telework -  a hagyományos munkahelytől, irodától távolról végzett munkát jelenti, és fogalmába feltétlenül beletartozik a munkaadóval való elektronikus kapcsolattartás, az online kommunikáció. A távmunka ily módon lényegében a munkába utazást iktatja ki: nem a munkavállaló utazik a munkahelyére, hanem munkája, illetve annak eredménye jut el távközlési vonalakon a munkaadóhoz. Ebből adódnak előnyei is: a közlekedést kiváltó elektronikus kapcsolattartás olcsóbb, hatékonyabb, rugalmasabb munkaszervezést tesz lehetővé. A távmunka tehát valójában korszerű üzemszervezési módszer: egy új, időben és térben flexibilis ún. atipikus munkaforma, melynek mozgatórugója a hatékonyság növelése iránti igény. A távmunka alkalmazásának elsődleges motivációja tehát a költségtakarékosság: alkalmazásával a nagyvállalatok jelentős ingatlan- és rezsiköltségeket spórolhatnak meg, optimalizálni tudják erőforrásaikat. Elmondta, hogy idén először néhány hazai IT- és távközlési nagyvállalat nagyobb létszámmal is megpróbálkozik a távmunka bevezetésével, saját dolgozói körében. A távmunkára való átállás egyelőre kísérleti jelleggel zajlik: az alkalmazottak önkéntes alapon választhatják az irodai munkával váltott otthondolgozás lehetőségét úgy, hogy közben a vállalat irodaházában megosztott munkaállomások jönnek létre.

Az elmúlt években Magyarországon végzett távmunkakutatások azt mutatják, hogy Magyarországon - szemben az európai 6%-kal - az 1%-ot sem éri el a távmunkások aránya. A jelenleg távmunkát végzők nagy része ún. kényszervállalkozó, aki csupán azért alapított céget, hogy úgymond számlaképes legyen. A vállalatok ugyanis szervezetükön belül alig alkalmazzák a távmunkát, külsősök megbízása esetén pedig preferálják a költségként leírható szolgáltatásokat, kibújva a magas TB-terhek és személyi költségek fizetése alól. A klasszikus, alkalmazotti távmunka jelenléte tehát hazánkban elenyésző, elterjedését hátráltatja a konzervatív munkakultúra, a menedzserek újtól való ódzkodása. A vállalatvezetők többsége képtelen elsajátítani a távolról való menedzselés képességét, az objektív eredménymérésen alapuló ellenőrzést, amely a távmunka egyik fontos alapja. A szemléletváltás nem valósítható meg egy konzervatív munkaszervezésre épülő szervezetben, ahol az értékelés a dolgozók jelenléte, és nem munkájuk eredménye alapján történik. Ráadásul, a vállalatok ma még túlságosan költségesnek tartják a távmunkahelyek kialakítását.

A változást lassítja számos objektív tényező is, makrogazdasági tényezőktől kezdve a lakóterek átlagos méretéig. Szemben az amerikai 50% fölötti, vagy az európai 40% körüli penetrációval Magyarországon csupán az otthonok 18-20%-ában található személyi számítógép, ezek harmada is elavult, munkavégzésre, és gyors adatcserére aligha alkalmas. Az internetezők száma sem nőtt az elmúlt években jelentős mértékben – a lakosság kb. egytizede használja az internetet - a távközlési díjak magasak, a napközbeni online kapcsolattartás luxus. Ugyanakkor a KHS adatai szerint Magyarországon ma minden harmadik foglalkoztatott számítógéppel dolgozik. Ha ezek megfelelő sávszélességű és biztonságos összeköttetésben állnának a vállalati irodával, onnan távolra, az otthonokba is kihelyezhető volna a munka egy része.  A lehetőség tehát elvileg adott, a feltételek változásával várhatóan itthon is nő majd a távmunka lehetőségek száma.

A konferencián az állami döntéshozók, a vállalatok és a sajtó képviselői mellett potenciális távmunkavállalók és a szakszervezetek, a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek képviselői is megjelentek, s a konferencia záró szakaszában a nyílt fórum alkalmával kihasználták a lehetőséget: kérdéseikre készségesen válaszoltak az előadók, illetve közösen megvitatták a felvetődött gondolatokat.

Csapó Ida

Figyelem! A tavmunkainfo.hu INGYENES hirdetési lehetőséget kínál azoknak a MUNKAADÓKNAK, akik lehetővé teszik munkatársaik számára, hogy időben és térben rugalmasan, részben vagy egészben otthonról végezhessék munkájukat.