Reménytelenül bedugult autóutak, araszoló kamionok, bezárt benzinkutak, teljes forgalmi káosz fogad Londonban. A dugóban vesztegelve mi mást nézegethet az ember, mint a városba  vezető út menti óriásplakátokat, hamar megállapítva, hogy itt most minden egyebet messze megelőző üzletág az internet és az e-business. Még a helyi nevezetességnek számító piros emeletes buszok oldalán is www reklámok díszelegnek. Ezek voltak az első benyomások melyek az Európai Távmunka Konferenciára érkezve értek az angol fővárosban.

Bár a konferencia szervezését helyenként megnehezítette a közlekedést lassító blokád, az előadók mégis inkább örömüket fejezték ki a véletlen egybeesés miatt, és azonnal párhuzamot  vontak a helyiek számára szüntelen beszédtémát jelentő aktuális eseményekkel.

''Megdöbbentő, milyen gyorsan terjedt ki a blokád egész Nagy-Britanniára. A nagyszabású tiltakozó akciót spontán módon egyik napról a másikra szervezték meg, elsősorban mobil telefonok valamint az internet segítségével. Az események mindenképpen elgondolkodtatnak bennünket a jövőről: arról, milyen hatalmas szervező ereje van a telekommunikációnak, milyen gyorsan lesz manapság egy gondolatból cselekedet, és arról, hogy a felgyorsuló, földrajzi korlátokat eltüntető kommunikáció hogyan változtatja majd meg az életünket'' – kezdte beszédét a konferenciát megnyitó miniszterasszony.

Az idei konferencia mottója -  ''The work is changing – the future is now'' - is arra utal, hogy új korszak küszöbére érkeztünk. Az információtechnológia beláthatatlan fejlődése alapjaiban változtatja meg a munkahelyeket, és a dolgozói szokásokat. A „hol” helyett a ”bárhol” szó lesz jellemző a munkánkra, a szellemi munka időtől és helytől fokozatosan függetlenné válik a hagyományos értelemben vett munkahelytől.  ''A 18-19. század a gyárak ideje volt, a 20. század az irodáké, a 21. század pedig a hálózatoké lesz'' – fogalmazott Will Hutton, az Industrial Society igazgatója, a Guardian egykori főszerkesztője.

Más szemszögből is születtek párhuzamok a blokád eseményeivel. Alan Denbigh a brit Távmunka és Teleház Szövetség (TCA) elnöke szerint a kialakult közlekedési káosz méginkább felhívja a figyelmet a távmunkában rejlő lehetőségekre. Az otthonról dolgozók számára az üzemanyaghiány és a bedugult autópályák nem jelentenek gondot, sőt: éppen ők azok, akik zavartalanul folytathatták napi munkájukat, hiszen az információs szupersztrádán való haladást nem akadályozzák a közlekedést torlódások, sztrájkok. Számszerűen is kimutathatók azok az adatok, hogy a távmunkában dolgozók havonta mennyi üzemanyagot és időt takarítanak meg a napi ingázás kiiktatásával, nem beszélve a kedvező környezeti hatásokról.

Denbigh szerint a távmunka még messze nem általános munkavégzési mód, de aránya egyértelműen növekvő tendenciát mutat. A tudás-alapú társadalom és gazdaság megvalósulásával reálisan a dolgozók kb. egyharmada fog legalább munkaideje egy részében rugalmas módon dolgozni. Nagy-Britanniában a távmunkában dolgozók száma 2000-re elérte az 1,6 millió főt, (ez a munkaképes lakosság 8%-a) ami 20%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Az EU országokra bontott adatai szerint a távmunka alkalmazásában továbbra is a skandináv államok és Hollandia járnak az élen.

Barry Hartrop a Norsk Data Home Team vezetője,  a konferencia egyik legnagyobb sikert arató előadója a statisztikai adatokkal való dobálózást a távmunka körüli figyelemfelkeltés közhelyei közé sorolta. ''Mindannyian ismerjük már a távmunka oly kézenfekvő előnyeit, hallottunk sok-sok adatot, és merész jóslatokat a jövőre vonatkozóan. Az igazság azonban az, hogy a hagyományos munkahelyi formák feltörése, a távmunka megvalósítása és elfogadtatása sokkal de sokkal nehezebb mint valaha hittük volna.'' Hartrop véleménye szerint a távmunka szélesebb körben való elterjesztésének első számú gátját még ma is a rugalmatlan menedzseri gondolkodás, az újtól való félelem, az újszerű módszerek elfogadtatásának nehézsége jelenti. „Ismertethetünk ragyogó statisztikákat, rajzolhatunk felfelé ívelő grafikonokat a távmunka terjedéséről, de az igazi ösztönzést csakis a 'just do it' stratégiával érhetjük el. Minél több helyen végzik sikeresen a távmunkát, annál inkább elfogadottá válnak a rugalmas munkaformák a gazdaság mind több területén, ez azonban korántsem olyan gyors és egyszerű folyamat, mint ahogyan az elején gondoltuk Az áttörés még hátravan.'' – véli Hartrop.

Ami a legfrissebb statisztikákat és grafikonokat illeti, sok más publikációval együtt minden résztvevő kézbe kapta az IST (Information Society Technologies) által  készített E-Work 2000 Status Report on  New Ways to Work in the Information Society című részletes, mintegy 200 oldalas jelentését az európai távmunka helyzetéről, a konferencia előadásai azonban nem a száraz adatok ismertetésével teltek.

Az ez évi londoni konferencia a hetedik volt a sorban, az első Európai Távmunka Konferenciát 1994-ben tartották Berlinben. Sikerült több ''veterán'' résztvevő véleményét is kikérni arról, hogyan mérhető az idei konferencia a korábbiakhoz. A válaszok alapján az idei volt az első olyan konferencia, amely el tudott szakadni a távmunka akadémikus megközelítésétől, és elsősorban gyakorlati példákon keresztül vizsgálta a rugalmas munkaformák megvalósításának tapasztalatait és jövőbeni lehetőségeit.

A plenáris előadásokat követően párhuzamosan több szekcióban is folyt a különböző esettanulmányok ismertetése, időnként igen nehéz helyzetbe hozva a résztvevőket, melyik előadót válasszák. A prezentáló cégek listáját átböngészve feltűnő, hogy bár vannak távmunkát alkalmazó kisvállalkozások és állami szervezetek is, a nagyobb szabású távmunkaprogramok úttörő megvalósítói a legtöbb országban a vezető távközlési cégek.

'Vállalati távmunka programunk egyik fő célja az, hogy élesben kipróbáljuk azokat az eszközöket és megoldásokat, melyeket azután a távmunkát alkalmazni kívánó vállalatok felé értékesítünk – fogalmaz a British Telecom projektvezetője, akik a France Telecom-tól érkező kollégával közösen tartotta meg előadását. Fokozott érdeklődés kísérte ezeket a prezentációkat, különösen nagy tetszést aratott az előadásnak azon része, melyben az angol és a francia előadók összegezték a két program jellegzetességeit, kiemelve a közös és eltérő vonásokat. A tesztelés mellett a távmunkaprogram nagy tétje természetesen a gazdasági eredmény javítása. A British Telecom – amely egyébként a konferencia egyik fő szponzora volt – nagyszabású, eBT-nek nevezett távmunka programjával mintegy 180 millió font értékű ingatlannal kapcsolatos kiadást valamint 20 millió mérföldnyi utazást takarított meg, emellett 20 %-kal növelte a produktivitást. A BT-nél jelenleg több mint 4000 regisztrált otthoni irodával rendelkező és további 36.000 rugalmasan, azaz irodához nem kötött munkatárs dolgozik.

A Italia Telecom a múlt évben egy kísérleti programot indtott, melynek keretében a távközlési cég tudakozó szolgálatának 2000 munkatársa közül mintegy 200 erre jelentkező operátor otthoni irodából látta el napi munkáját. A kísérlet vezetője elmondta, hogy felméréseik szerint az otthon dolgozó ügyfélszolgálatos munkatársak 80%-a kifejezetten pozitívan értékelte, tehát élvezte az otthoni munkavégzést, csak a dolgozók kis hányada küzdött az izoláció problémájával. Az elszigetelődés leküzdése nem az egyén, hanem a szervezet feladata kell hogy legyen  -  hangsúlyozta előadásában Patrizio Di Nicola, a kutatást irányító egyetemi oktató.

Nagy-Bitanniában igen elterjedtek, és nagyszámú dolgozót foglalkoztatnak a call centerek, melyekben az operátorok gyakran kifogásolható munkakörülmények között dolgoznak. Mivel technikailag ma már viszonylag könnyedén megoldható, egyre gyakoribb a call center és a távmunka összekapcsolására. Az ügyfélszolgálatot feltárcsázó kliens a hívás továbbításának mai sebessége mellett nem érzékeli, hogy hívása fizikailag hova fut be, az ügyfélszolgálat tehát működhet akár otthonokba szétszórt kis irodákból is. Ezen otthoni irodák hálózatának megszervezése azonban igen összetett feladat, komoly szervezési erőforrásokat igényel.

A távmunka programok elindításakor ugyan elhangzanak a nagy szavak az egyéni szabadság, a munkahelyi és családi élet közötti egyensúly megteremtésének könnyebbségéről, az alapvető mozgatórugó azonban a legtöbb esetben gazdasági: leggyakrabban a szervezet ingatlannal kapcsolatos költségeinek (iroda bérleti díj, rezsi, irodai munkahelyek fenntartása) csökkentése. Valós tehát a kérdés, hogy miközben a vállalat közvetlenül profitál a dolgozó ''haza küldéséből'' vajon tényleg mindenki boldogabb lesz-e az otthonról való dolgozás lehetőségétől?

A konferencián ismertetett projektek tanúsága szerint a távmunka program előnyei akkor jelentkeznek a munkaadó és a munkavállaló oldalán egyaránt kölcsönösen, ha a dolgozónak van választási lehetősége. Jó példa erre az AA részleteiben ismertetett esete. Az Automobile Association a nálunk ismert ''sárga-angyal'' szolgáltatás angol megfelelője, a lerobbant autósoknak nyújt segély szolgálatot, telefonon keresztül. Alapvetően két problémára kereste a cég a megoldást: a nagy dolgozói létszám miatt már elviselhetetlen nagy volt a zsúfoltság az irodában. Másrészt, mivel a  segélykérő hívások 80%-a a reggeli és a délutáni csúcs óráiban fut be, a szokásos napi nyolc órás munkaidő és a váltott műszakos foglalkoztatás sem volt igazán szerencsés a munkaidő kihasználása szempontjából. Az AA átszervezésekor a távmunkára önként jelentkezők közül választottak ki 150 dolgozót, akik számára ideális volt az az időbeosztás, hogy otthon berendezett irodájukban a reggeli és délutáni csúcsidőben  3-3 órát dolgozva lássák el feladatukat. A call centerek otthoni irodákba való kihelyezését a British Telecom végezte. Az eredmények várakozáson felüli sikert hoztak. Az otthon 6 órában dolgozó munkatársak több hívást bonyolítottak le, mint egykor az irodában ülve 8 óra alatt, tehát egyszerre sikerült növelni a munka hatékonyságát, és az életkörülményeikkel elégedett dolgozók számát.

Ellenpélda annak az orvosi műhiba perekre szakosodott ügyvédi irodának az esete, ahol a Londoni központ vezetése úgy döntött, takarékossági megfontolásból bezárja észak-angliai irodáját, és az ottani teljes dolgozói gárda számára otthoni munkahelyeket alakít ki. A választási lehetőségtől megfosztott dolgozók hozzáállása megosztott, nyilván van aki örül a lehetőségnek, miközben nagy a bizonytalanság, az újtól való aggodalom mind a leendő távmunkások mind a távmunkaprogram bonyolítói körében.

Hogy mi a sikeres távmunkaprogram lebonyolításának receptje? A tapasztalt lebonyolítók szerint a szükséges hozzávalók a következőképpen oszlanak meg:

• egyharmad rész szervezés
• egyharmad részt eszközök (ld. technológia)
• és egyharmad rész menedzsment

A működő távmunka megoldásokat bemutató cégek és szponzorok között szerepelt töbek között az ICL,  a Sulzer, a Siemens, a HP, az Amex, továbbá esett szó a felnövekvő szabadúszó világról, az e-businessről és a távmunka állami és európai szintű ösztönzéséről is.

A konferencia előadásai viszonylag átfogó képet adtak a távmunka jelenéről, és közeli jövőjéről, mindezt megfejelve a szervezők az esemény utolsó napján kirándulásra vitték a több száz fős delegációt a kicsit még távolabbi, fantasztikusnak, de ugyanakkor reális jövőbe. Az emlékezetes zárónap eseményei a benzin blokáddal közel egyenrangú botrányt és helyi beszédtémát jelentő ún. Millennium Dome-ban zajlottak. A futurisztikus építményben többek között megtekinthettük a legújabb, elképesztő funkciókra képes mobil telefonokat és multimédiás csodákat, amit ezen eszközök gyakorlati alkalmazásáról kissé borzongató jövőképet felrajzoló előadás követett. Ha valaki még nem érezte magát fél lábbal a science fiction világában, számára újabb meglepetést kínált a BT. Egy kabinban 4 oldalról elkattintott egészalakos fénykép készült mindenkiről, majd néhány perc múlva 3 dimenzióban, avatárok formájában láthatjuk viszont önmagunk virtuális mását. Az igazi meglepetés az avatárok jövőbeni felhasználásának taglalásakor érte azokat, akik csak jópofa játéknak tekintették a dolgot. Az avatárok segítségével megteremtett virtuális jelenlét által a jövőben akkor is tarthat dolgozói számára élő eligazítást, vagy prezentációt, ha fizikailag éppen máshol tartózkodik. Amikor véleményalkotásra került sor, kiderül, hogy az avatárok munkában való felhasználását a többség reális lehetőségként értékeli

A Dome számtalan érdekes látnivalót és interaktivitást kínáló pavilonja közül a távmunka konferencia résztvevői számára igazi csemegét jelentett a jövő munkahelyének víziója. A kiállítás egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató. A jövő dolgozójának világa már messze nem hasonlít a mai irodához. Az egyik falat beborító sárga post-it cédulák, a szemben lévő oldalon zakatoló iratmegsemmisítők és a plafonon körbejáró memorandumok már csak a múlt relikviái.

Az új évszázad munka zónába két ajtó vezet be, az egyiken zöld SKILLS a másikon piros NO SKILLS felirat, belépés természetesen csak a zöld ajtón át. Odabent a szabadságot, az új flexibilis munkaformákat hirdető feliratok és gyors próbatételek. A jövő dolgozójának kulcsfontosságú képességekre lesz szüksége, melyeket azonnal tesztelhetnek is a látogatók, kezdve a hatékony kommunikációttól, a kéz és a szem gyors koordinációján keresztül, a gyors tanulási és problémamegoldó képességig.

Ami a munkavégzés módját illeti, a jövőbe kalauzoló kiállítás szerint a tudásközpontú társadalomban a szellemi munkát végző dolgozók a munka helyét és idejét tekintve függetlenek lesznek, egyszerre több munkaadónak is dolgozhatnak, szabadon választhatják meg lakhelyüket, és egyéni igényük szerint bárhol,  bárhonnan dolgozhatnak.

Az egyik plakáton egy ismerős régi dal, új szöveggel:-)

Figyelem! A tavmunkainfo.hu INGYENES hirdetési lehetőséget kínál azoknak a MUNKAADÓKNAK, akik lehetővé teszik munkatársaik számára, hogy időben és térben rugalmasan, részben vagy egészben otthonról végezhessék munkájukat.