A legfrissebb felmérések szerint az európai országok közül Hollandiában  a legmagasabb a távmunkások aránya: a lakosság 18 %-a vett részt valamilyen formában a távmunkában. Az ETD (European Telework Development) napokban közzétett adatai szerint jelenleg mintegy 7 millió távmunkás dolgozik Európában. Ez még mindig jelentős lemaradást mutat az USA-hoz képest, ahol 15 millió fölött van a távmunkások száma, azonban a növekedés gyorsaságát tekintve sikerült megelőznünk Amerikát.

A távmunkára vonatkozó legújabb európai felméréseket, az ETD és más európai uniós adatokat először a „Telework and News Ways of Work" elnevezésű konferencián ismertették. A konferencia 1999 szeptember 22-24 között került megrendezésre a dániai Aarchus-ban. Bár személyesen nem, de az élő és archív Internet közvetítéseken keresztül sikerült megtekintenem az érdekesebb prezentációkat, és „jelen voltam" a sajtótájékoztatón is.

Az átlagos európai távmunkás 40 év körüli, magasan képzett, felelős beosztásban dolgozó férfi. A felmérés eredménye annak készítőit is meglepte, akik az általános felfogásnak megfelelően korábban azt hitték, hogy a távmunka elsősorban a nők számára kitalált megoldás: remekül összeegyeztethető a háztartás, a gyerekekről való gondoskodás az otthoni munkával. A sztereotípia megdőlt, a 10 EU tagországot vizsgáló felmérés szerint a távmunkásoknak csupán 20 %-a nő, 80 %-uk férfi. Az iskolai végzettséget vizsgálva még egy régi tévhitet oszlattak el: a tipikus távmunkás nem otthon pötyögő szorgalmas adatrögzítő, szövegszerkesztő, épp ellenkezőleg, többségében felsőfokú végzettséggel rendelkező, vezető beosztásban lévő menedzser, szakember. Az életkor tekintetében nagy a szóródás: a távmunkás populáció Skandináviában a legidősebb, Dániában a legfiatalabb.

A skandináv országok a távmunka adaptációját tekintve továbbra is az élvonalban vannak,  sőt, a felmérés készítői megfogalmaztak egy jól kirajzolódó Észak-Dél ellentétet is. Eddig az északi országok kisebb népsűrűségével magyarázták a távmunka gyorsabb fejlődését: a nagy távolságok, lévén az elszigetelt kis települések lakói számára ideális megoldás a távmunka alternatívája, aminek elterjedésében a fejlett infrastruktúra és gazdasági környezet is gerjesztően hatott. Hollandia, a jelenlegi távmunka éllovas ezzel szemben Európa legsűrűbben lakott országa. A felmérés készítői rámutattak, hogy nem pusztán gazdasági és demográfiai adatok befolyásolják a távmunka elfogadását ill. visszautasítását. Nem lehet figyelmen kívül hagyni bizonyos kulturális különbségeket. Egy olasz dolgozó, akinek az életéhez hozzátartozik, hogy minden nap végigmegy a piazzan és ott találkozik a cimboráival, soha nem fog az Inteneten shoppingolni, sem otthonról távmunkázni. Elmondható, hogy minél délebbre haladunk Európában, annál ritkább jelenség a távmunka, és előreláthatólag így marad a jövőben is.

A következő évekre vonatkozó becslések szerint megmarad a távmunka arányának dinamikus növekedése, ami 5 éve folyamatosnak mondható. Az 1994-es Bangemann jelentés illetve az abból készült akcióterv az tűzte ki célul, hogy 2000 végére 10 millió távmunkás legyen Európában. Úgy tűnik, a jelenlegi növekedési ráta mellett ez a cél sikeresen megvalósulhat.

Az európai távmunka helyzetét vizsgáló felmérés két nagy célcsoportra irányult: a lakosság mellett az intézményeket térképezte fel. Ezek szerint a távmunkát alkalmazó cégek mintegy 70 %-a 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalat. A felmérés készítői általánosságban kijelentették, hogy minél kisebb egy vállalat ill. intézmény, annál kevésbé jellemző a távmunka sikeres alkalmazása. A közép- és kisvállalkozások többsége még nem állt át az új típusú, rugalmas munkamódszerekre, miközben a nagy cégeknél tapasztalt, a távmunka területére specializálódott tanácsadók végzik a távmunkára való átállítást. Az észak-európai országokban az intézmények kb. felében alkalmaznak valamilyen szinten távmunkát.

Érdekesség, hogy a felmérés szerint a távmunkások átlagosan 10-20 %-kal többet dolgoznak, mint a hagyományos módon irodába naponta bejáró munkatársak. A legtöbb országban 1999-re érkezett el az idő, amikor a távmunkáról már kormány szinten komolyan is beszélnek, a téma fontos téma lett az egyes tagországok számára, és a szakszervezetek sem ellenségesen, hanem inkább pozitívan állnak a kérdéshez, készségesen együttműködnek a nemzeti távmunka szövetségekkel. Országonként természetesen változó a helyzet, a növekedési ráta 1999-ben az addig lassú fejlődést mutató Németországban volt a legmagasabb. Ezt a németek konzervativizmusa magyarázza, ahogyan a német kutató fogalmazott: „ a németek szeretnek a kerítés tetején ülni és onnan nézni, mások mit csinálnak. Ha a dolog működik, ők is megvalósítják." Ez történt most is: látva az északi országok távmunka sikereit Németországban is megindult az elmozdulás a rugalmasabb munkamódszerek irányába.

Az európai és amerikai adatok között nagy eltérésre pedig éppen Európa konzervativizmusa a magyarázat. Az amerikai munkaerő sokkal innovatívabb, gyorsan alkalmazkodik a változásokhoz, mobilabb az európainál. Az amerikaiak 25%-a kész arra, hogy egy másik államban költözzön, ha történetesen ott kap állást, szemben Európával, ahol a lakosság csupán 3% lépné át a határt munkavállalás céljából. Ugyanígy nagyobb arányban képesek váltani az amerikai munkavállalók az otthoni vagy mobil távmunkára, ha a cég ezt kívánja. Nyilvánvalóan társadalmi, nyelvi kérdések állnak ennek hátterében, ezért sem teljesen összehasonlítható Amerika és Európa, csupán a számok tükrében. A különbözőségek ellenére Európa mindig érdeklődéssel figyelte az amerikai távmunka tömeges terjedését, és a konferencia egyik népszerű vendége éppen az USA-ból érkezett.

Kevin Kelly, a Wired Magazin főszerkesztője, a közelmúltban megjelent „New Rules or the New Economy" c. könyv szerzője a sajtótájékoztatón az új évezred új munkamódszereiről beszélt. Elmesélte, hogyan folyik a munka a Wired magazinnál. A munkatársak többsége, így ő maga is többnyire otthon dolgozik, de hetente 1-2 alkalommal bejár az irodába, akkor is csak az értekezletek kedvéért. A szlogenekkel szemben, melyek azt hangsúlyozzák, hogy a távmunka által csökkenthető az irodák száma, véleménye szerint éppenhogy egyre több iroda létesül, illetve összemosódik a munkahely és az otthon fogalma: többeknek van egy irodája a cég telephelyén, egy otthon, még egy az autóban vagy a nyaralóban: az ember pedig éppen ott dolgozik, ahol az adott időben számára a legkényelmesebb. Az irodaházat úgy alakították ki, hogy egyre inkább hasonlít egy lakóházhoz: az emberek úgy járnak dolgozni, mintha haza mennének: a munkaállomások kialakítása az otthoni irodákra emlékeztet, a dolgozók akár a kutyájukat is bevihetik magukkal, illetve igénybe vehetik a ház szolgáltatásait, a mosókonyhától a masszázsig. Fontosnak tartja, hogy a távmunka a szabadság érzését adja a dolgozóknak. Kelly véleménye szerint korunkban nincs olyan ember, aki ne tudna valamilyen távmunkát végezni és nincs olyan munka, aminek ne lenne valamilyen távmunka vonatkozása.

A dániai konferencián a brit kormány minisztere meghívást közvetített a résztvevők felé, miszerint a következő távmunka konferenciára, a Telework 2000 nevű rendezvényre egy év múlva Londonba várják a távmunka elkötelezett híveit, kutatóit.

1999. szeptember 25.

Figyelem! A tavmunkainfo.hu INGYENES hirdetési lehetőséget kínál azoknak a MUNKAADÓKNAK, akik lehetővé teszik munkatársaik számára, hogy időben és térben rugalmasan, részben vagy egészben otthonról végezhessék munkájukat.