A minisztériumok átszervezése, ha lehet, még bizonytalanabbá tette az évek óta helybenjáró Távmunka Közhasznú Társaság tevékenységét. Egerszegi Béla, a Kht ügyvezető igazgatója úgy véli, az átszervezések miatt veszélybe került a három éves időtartamra tervezett új távmunka program, melynek keretében a teleházak hálózatán szándékoztak új távmunkahelyeket teremteni. Késik a szerződések aláírása, és kérdésessé vált a program finanszírozása.

Egy hónappal ezelőtt a Kht vezetése még optimista hangon beszélt az államilag támogatott új távmunka program terveiről, és év végéig 60-100 új távmunkahely létrehozását ígérte a vidéki teleházakban.  Az elképzelések, és az elmúlt évek során kudarcot vallott államilag finanszírozott távmunka program tapasztalatainak ismertetésére a NOE által szervezett „távmunka kerekasztal” c. rendezvényen került sor. A találkozót a Nagycsaládosok Országos Egyesülete kezdeményezte azzal a céllal, hogy ébren tartsa a távmunka kérdését, és az érdekeltek véleményének, elképzeléseinek fórumot adva segítse az együtt gondolkodást arról, hogyan lehetne előmozdítani Magyarországon a távmunka szélesebb körben való elterjedését.

A rendezvényre meghívott előadók és résztvevők között szerepeltek a Távmunka Kht mellet az illetékes minisztériumok, a Matáv, különböző civil szervezetek, alapítványok, a munkaadók, a telepostaházak, a sajtó valamint egy távmunkásokat alkalmazó vállalkozás képviselői is. A nyitóelőadásban a Szociális és Családügyi Minisztérium képviselője megerősítette, hogy a kormány részéről már évek óta napirenden van ún. atipikus munkavégzési formák, köztük a távmunka elterjesztésének szándéka. Annak ellenére, hogy előnyei nyilvánvalók és a látszólagos feltételek már adottak a távmunkához, a gyakorlatban mégsem terjedt el ez a fajta munkavégzési forma.

Egerszegi Béla összefoglalta a távmunka országos elterjesztésével megbízott Távmunka Kht két és fél éves tevékenységének történetét, és ismertette a hallgatósággal a szavaival élve kellemetlen távmunka sztorit, illetve annak tanulságait.

A Távmunka Közhasznú Társaságot 1998. január 12-én alakította meg az akkori Munkaügyi Minisztérium és a Futuris Rt. A társaság távmunkát népszerűsítő sikerpropagandája közben teljesen megfeledkezett a távmunkaadói oldal felkészítéséről. A munkavállalói érdeklődés felkeltése azonban olyan nagymértékben sikerült, hogy több, mintegy 13 ezren jelentkeztek be abba az adatbázisba, melynek feldolgozásával csak mostanára - jó egy év elteltével - lett kész a szervezet.

Az elhíresült távmunkavállalói adatbázissal kapcsolatban már az 1999 októberében szervezett Teleház Konferencia Távmunka szekció ülésén is sokan nekiszegezték a kérdést a Kht illetékeseinek:  mi lesz a regisztrált távmunkavállalókkal, az ígéretek ellenére miért nem történt meg mindeddig a jelentkezők kiértesítése? A felszólalások között nem egy felháborodott hangú volt, érzékeltetve, hogy a lakosság igen nagy reményt fűzött az államilag támogatott távmunka programba való jelentkezéséhez, sokan arra számítottak, abban a reményben végeztek el számítógépes tanfolyamokat, hogy hamarosan távmunkához jutnak.

Az országos távmunka programot valóban mindvégig rendkívül élénk társadalmi érdeklődés és várakozás kísérte. Ahogyan Egerszegi Béla jellemezte, elődei túlzó reményeket keltettek az emberekben és messze nem reális igényeket támasztottak a lehetséges távmunkavégzés iránt. Ennek a tevékenységnek máig issza a levét az időközben új vezetést kapott szervezet, amely folyamatos magyarázkodásra kényszerül

Egerszegi Béla ismertette a hosszú idő alatt feldolgozott munkavállói adatbázis összetételét. A a távmunkára jelentkezők 30%-a budapesti, 66%-a nő, 15%-a GYES-en lévő kismama, 26%-a legalább 2 gyermekes szülő. Egerszegi kiemelte, hogy a jelentkezők 77% szövegszerkesztői, adatrögzítői, adatfeldolgozó munkát vállalna, és erre a tömeg igényre gyakorlatilag nem létezik ajánlati oldal.  Az, hogy az adatbázisba bekerült munkavállalók 12% semmilyen számítógépes ismerettel nem rendelkezik, jól érzékelteti a Kht által folytatott téves propagandát, melynek során elfelejtették közölni a jelentkezőkkel, hogy a távmunka számítógépen végzett, elsősorban szellemi, a legtöbb esetben szakirányú végzettséget igénylő munkavégzési formát takar.

Az 1998-99-es országos távmunka program végeredményeként mindössze két helyen sikerült elindítani a folyamatos távmunkavégzést. Ez a tény igen éles ellentmondást mutat azzal a 130 millió Forinttal, melyet a program során kiírt pályázatokra osztott ki a szervezet.

A kormányváltást követően a MüM megszűnése valamint a program nyilvánvalóvá vált bukása után az 1999 májusi taggyűlésen leváltották a Kht program vezetőjét, a társaság új tulajdonosa a SzoCsiM mellett a Matáv lett. A Távmunka Kht apparátusa azóta sem tudott semmilyen érdemleges munkáról beszámolni.

Az adatbázis hosszadalmas feldolgozása során bizonyára sok munkavállaló adata elavult, ennek ellenére kapcsolatfelvételt velük nem kezdeményeztek. Korábbi ígéretük ellenére nem informálták az azóta is reménykedő jelentkezőket lehetőségeikről. A tervezett szolgáltatásokból, ld. tanácsadás, újabb pályázatok előkészítése, kiírása, lehetőségek feltárása, távmunkára felkészítő képzés szervezése, projektek kapcsán távmunkaadás, stb. gyakorlatilag semmi nem valósult meg. A szervezet tehetetlenségét jelzi, hogy a fél évvel ezelőtt nyilvánosság előtt tett ígéretük ellenére a mai napig nem tudták visszaállítani a www.tavmunka.hu címen egykor létezett honlapot, ami a távmunka iránt érdeklődő munkavállalók és munkaadók informálását lenne hivatott segíteni.

A kerekasztal megbeszélésen Skriba Sándor a Matáv nevében ismertette a vállalat távmunkára vonatkozó elképzeléseit valamint az általuk munkaadók számára kínált távmunka csomagok tartalmát. Hangsúlyozta, hogy a Matáv bizonyos abban, hogy a távmunka terjedése az információs társadalom megvalósulásával feltartóztathatatlanul terjedni fog térségünkben. A Matáv élére áll a folyamatnak és kitűzi a távmunka zászlaját, a cég berkeiben is beindítja a távmunkavégzést. Skriba Sándor véleménye szerint az elektronikus ügyfélmenedzselés, adatbázisok frissítése és az ügynöki tevékenység előnyösen megvalósítható távmunkában. Hozzátette: ha a vállalatok is felismerik, hogy számunkra is előnyöket tartogat a távmunkaadás, gyorsan terjedni fognak a rugalmas munkavégzési formák Magyarországon is.

Az előadások után véleményt nyilvánító hozzászólók többnyire egyetértettek abban, hogy a távmunka elterjesztését a munkaadói oldal érdeklődésének felkeltésével, szakszerű tanácsadással, a lakossági oldalon pedig az otthoni számítógépek számának vám- és adókedvezmények általi növelésével, valamint megfelelő képzéssel lehet elősegíteni. Elhangzott az a megállapítás is, hogy amennyiben az állam komolyan gondolja a távmunka elterjesztését, akkor a közszférából bizonyos feladatok távmunkába való kihelyezésével kell példát mutatnia.

2000. június 20.

Figyelem! A tavmunkainfo.hu INGYENES hirdetési lehetőséget kínál azoknak a MUNKAADÓKNAK, akik lehetővé teszik munkatársaik számára, hogy időben és térben rugalmasan, részben vagy egészben otthonról végezhessék munkájukat.