tavmunkainfo.hu dashöfer
Tartalom:
MI A TÁVMUNKA?
TEVÉKENYSÉGEK
ELŐNYÖK
HÁTRÁNYOK
CIKKSOROZAT
GYAKORI KÉRDÉSEK
KUTATÁSOK
SIKERSZTORIK
FEKETELISTA
HUMOR
KÖNYVAJÁNLAT
HÍRLEVÉL
LINKGYŰJTEMÉNY

Távmunka háttér információk - munkaadóknak és munkavállalóknak

Hódít a távmunka

(az alábbi cikk a Business Online c. havilap 1999. áprilisi számában jelent meg)

Mindenkinek érdeke
Európa hátránya gyorsan csökken
A fejekben van a hiba?
Erőltetni sem szabad
Túlkínálat a munkavállalói oldalon
Dánia az élvonalban
Teleház: nem is otthon, nem is a munkahelyen
Új (táv)munkahelyek

A távmunka, mint a munkaszervezés korszerű formája elsőként az Egyesült Államokban terjedt el, ahol a technológiai fejlődés először érte el azt a szintet, hogy a munkavállalók ezrei, mára már milliói számára valósággá vált az otthon (vagy a helyi teleházban) dolgozás lehetősége. Jelenleg az USA-ban mintegy 15  millió távmunkást tartanak számon, és a trendek további növekedést jeleznek!

Jack Nilles szerint, aki immár 25 éve foglalkozik kutatóként ezzel a területtel, és akit szakmai körökben a "távmunka atyjaként" tisztelnek, az elkövetkező években a távmunka világméretű elterjedése várható. Nilles volt az, aki már a 70-es években felismerte azokat a szociális, környezeti és technológiai trendeket, melyek együttes következményeként elkerülhetetlennek látszott, majd ténylegesen be is következett a távmunka tömeges elterjedése Amerikában. Jack Nilles ma a távmunka szakterületének nemzetközileg elismert tekintélye, aki 1973-ban alkotta meg és definiálta a „telework" és „telecommuting" fogalmát, számos kísérleti távmunka-projektet vezetett és 1980 óta irányítja az általa alapított JALA International (www.jala.com) , távmunkával kapcsolatos kutatásokra és távmunka-program fejlesztésekre specializálódott tanácsadó céget. Számos könyv és tanulmány szerzője, nemzetközi távmunka szervezet és fórum aktív résztvevője. Nilles legújabb könyvét, melynek címe  „Making Telecommuting Happen: A Guide for Telemanagers and Telecommuters" a távmunka bibliájaként emlegetik.

Mindenkinek érdeke

Az elkerülhetetlen fejlődés oka, hogy a távmunkára való átállás egyszerre szolgálja a dolgozók, a munkaadók érdekét, ezen túl sok szempontból pozitív hatással van a társadalmi és természeti környezetre is. Napjainkban a távközlés és az Internet robbanásszerű fejlődése következtében egyre zsugorodnak a távolságok, munkaadók és munkáltatók egyaránt felismerik, hogy tevékenységük függetlenné válik földrajzi elhelyezkedésüktől. A gyors és hatékony kommunikációs eszközök használtával egyre kisebb jelentősége lesz annak, hogy a dolgozó hol él, honnan küldi el a kész munkát megrendelőjének, a cégek pedig már nem csak közvetlen környezetükből, de a világ bármely tájáról toborozhatnak szakembereket, munkatársakat. Így a munkaerőpiac mindkét oldalán rugalmasan alkalmazható, a verseny és a gyorsaság diktálta követelményeknek megfelelő új munkamódszerek jelennek meg. Nilles példaként említi saját vállalatát, melynek munkatársai három földrész lakói, akik közösen dolgoznak, a CompuServe hálózatát használva a napi kommunikációra. A technológiai változások eredményeként ma már kisebb cégeknek is megadatik a lehetőség, hogy multinacionális vállalatokká alakuljanak

Európa hátránya gyorsan csökken

Miközben az USA-ban a munkaképes lakosságnak már kb. 15%-a dolgozik távmunkában, Európában ez az arány jelenleg csak 2-3 % között van. Az European Telework Online (http://www.eto.org.uk) honlapon közzétett „Status Report on European Telework 1998" c. közel 200 oldalas jelentés szerint az 1998-as év fordulópontot jelentett az új típusú munkamódszerek európai  fejlődésében. A távmunkások száma az elmúlt 2 év alatt megduplázódott, jelenleg mintegy 4 millió európai távmunkásról beszélhetünk.

Az európai távmunka, mind a keresleti mind a kínálati oldalról kombináltan ható ösztönző tényezők következtében látványos fellendülés időszakára számíthat az ezredfordulón. A távmunka-végzés iránti igények növekedését hozza magával a távközlési technológiák gyors fejlődése, az európai telekommunikációs piacok liberalizálása, ennek okozataként a távközlés egyre olcsóbbá válása, az IT szektor térhódítása, a számítógépek, a felhasználóbarát  alkalmazások, az Internet egyre nagyobb arányú otthoni használata, valamint a hálózati kultúrát már az iskolában megismerő új nemzedék megjelenése a jövő munkaerőpiacán. A kínálati oldalon a gyorsan változó gazdasági környezet, a rugalmasan alkalmazható szakértelem, és a költségtakarékosság szempontjai ösztönzik a cégvezetőket a új munkamódszerek minél intenzívebb alkalmazására.

Könnyen belátható, hogy a  távmunka a 21. században a globális gazdaság egyik meghatározó tényezője lesz, mellyel nagyon sok vállalatnak számolnia kell. A távmunka alkalmazása része lesz a legtöbb szervezet menedzsment stratégiájának, amire érdemes a cégvezetőknek időben felkészülni. A vállalati stratégia részeként a távmunka alkalmazásával javítható az iroda-kapacitás kihasználása, optimalizálható a megfelelő szaktudás igénybevétele, minimalizálhatók a környezeti hatások. A távmunka alkalmazása a legtöbb esetben jelentős költség-megtakarítást eredményezhet, feltéve, ha a távmunkára való átállás megfelelően előkészített és jól menedzselt projekt keretében történik meg.

A fejekben van a hiba?

A magyarországi munkáltatók ma még nincsenek tisztában a távmunka jogi, társadalmi, technológiai követelményeivel, ezért vonakodnak a távmunka alkalmazásától. A technikai feltételek többnyire adottak, az infrastruktúra fejletlensége ma már nem hozható fel indokként, az ok tehát az emberi tényezőkben, a menedzseri gondolkodásban keresendő. Az évek során kialakult megszokások, hagyományok, a munkahelyi szervezet és kultúra része az alkalmazottakat felügyelő, körbejáró főnök, aki tudatosan vagy tudat alatt úgy gondolja, amint dolgozója kikerül a látóköréből, elveszíti felette a kontrollt (és hatalmát). Nyilván szüksége van a vezetőnek közvetlen jelenlévő munkatársakra, de a feladatokat önálló hatáskörben végző dolgozók, amennyiben ez számukra is vonzó, otthon is elvégezhetnék a rájuk kiosztott feladatokat. A területen végzett felmérések azt a meglepő eredményt mutatták, hogy az otthon dolgozó munkatársak hatékonysága 20-30 %-kal meghaladja a cég székhelyén dolgozókét. A vállalat a távmunkára való átállással mindemellett jelentős összegeket tud megtakarítani: hiszen kevesebb munkahelyet kell fenntartania, ezáltal kevesebb bérleti díjat, rezsit, személyi költséget és dolgozói hozzájárulást kell kifizetnie. Amennyiben új munkatársra van szüksége, egy új távmunkahely kialakítása a hagyományos megoldás töredékébe kerül.

Jelentős mennyiségű kisebb nagyobb cég lenne képes bevételét duplájára növelni azáltal, hogy jelenlegi profilját részben vagy egészben távmunkában készítené, terjesztené, stb. Ehhez azonban át kellene szervezni azokat a feltételeket, melyek a távmunkások alkalmazását sikeressé tehetik (jövedelmezhetőségi számítások, biztosítékok, modell-szerződések és a táv-ellenőrzés módszereinek valamint az adott ágazatra vonatkozó távmunka végzési technológiák kidolgozása, rendszeres információs és kommunikációs csatornák kialakítása, pl. körlevelek, fórumok indítása a táv-dolgozók elszigeteltségének megelőzésére, stb.) A munkáltatóinknak jelenleg a fentieket eszük ágában sincs átgondolni, és emiatt nem működik hazánkban a távmunka intézménye az elvárható hatékonysággal.

Erőltetni sem szabad

Az Egyesült Államokban nemhogy felismerték ezt a cégek, ma már odáig "fajult" a helyzet, hogy a munkáltatók sokhelyütt átestek a ló túlsó oldalára: tömegesen "küldik haza" dolgozóikat, miután ráébredtek, mekkora méretű megtakarítást tudnak a távmunka alkalmazásával elérni. A munkavállalók egy része szívesen vonul vissza otthonába, családja közelébe, de a nagy átszervezések során sok esetben azon dolgozók is távmunkára kényszerülnek, akik szívesebben maradtak volna munkahelyükön, élvezve a vállalat által nyújtott védelmet, gondoskodást, a cég által finanszírozott egészségbiztosítást, egyéb dolgozói juttatásokat és nem utolsó sorban a kollegális közösséget. A távmunkában dolgozó alkalmazottak általában csak a vállalat által adott megbízásokat teljesítik, nem köti őket a céghez semmi más, a kapcsolat elszemélytelenedik, ami emberi szempontból káros lehet: a dolgozó gyökértelenné válik, nem érzi, hogy tartozik valahova, elszigetelődik, magányos, depressziós lesz. Míg sok ember életében önmaga javára tudja fordítani a távmunka adta előnyöket, az erőltetett távmunka jó néhány negatív hatással is járhat, melyek közül leggyakoribb az izoláció, a magányosság.

Jóval több azonban azon előnyök száma, melyeket a távmunkát tudatosan választó dolgozók élvezhetnek. Legfontosabb érvek a távmunka mellett az egyéni szabadság, a rugalmas időbeosztás, a mobilitás, a kényelem, a csökkenő stressz, valamint a napi utazás által megtakarított idő és pénz. A távmunkások többsége állítja, hogy az átállással sikerült javítania életének minőségét, és kutatások is kimutatták, hogy az otthonukban dolgozó emberek általában egészségesebben, kiegyensúlyozottabban és környezetükkel harmonikusabban élnek munkahelyre naponta ingázó társaiknál.

Túlkínálat a munkavállalói oldalon

A munkavállalók tömegei  számára a számítástechnikai és távközlési infrastruktúra utóbbi években lezajlott ugrásszerű fejlődésének köszönhetően fogalmazódott meg a távmunka iránti igény. Hazánkban is elterjedtek az otthoni számítógépek, a programozást, illetve a programok, alkalmazások használatát mind nagyobb számban sajátítják el az iskolák tanulói, de a felnőtt-oktatásban résztvevő tanfolyamok résztvevői is. Jogosan merül fel bennük a kérdés: "hogyan tudnám hasznosítani ezt a tudást, akár fő- vagy mellékállásban, hiszen rendelkezésemre áll mindaz az infrastruktúra, ami egy korszerű irodához/munkahelyhez hozzátartozik (jó esetben: számítógép, szoftver, nyomtató, telefon, fax, modem, Internet hozzáférés, egy önálló szoba, vagy dolgozósarok), valójában csak egy munkaadóra lenne szükségem, és a dolog máris működhetne". Ez a magyarázata annak, hogy az elmúlt években egy olyan új igény született és növekszik folyamatosan, melyhez a kínálati oldalnak még nem volt ideje hozzánőni. A hazai távmunka-piacon jelenleg a munkavállalói oldalon mutatkozik jelentős túlkínálat.

Könnyen belátható, hogy indokolt lenne az, hogy a költségvetés áldozatot vállaljon a távmunka iránt leginkább érdeklődő csoportok:  hátrányos helyzetű térségek lakói, mozgásukban korlátozott, családjuk, vagy beteg  hozzátartozójuk vagy kisgyermekeik mellett otthonhoz kötött emberek foglalkoztatásának megoldása érdekében. A távmunka szélesebb körben való elterjesztésével, a munkaadók ösztönzésével orvosolni lehet ezeket a társadalmi gondokat, amihez hosszú távon átgondolt stratégiára, és szakszerűen menedzselt programra van szükség. Az államilag finanszírozott Távmunka Kht (www.tavmunka.hu) országos távmunka-programjának  eredeti célkitűzései között szerepelt a távmunka iránt érdeklődő munkavállalók és munkaadók regisztrálása, távmunka-közvetítés, a jelentkezők képzése, a szükséges számítástechnikai eszközök olcsó beszerzése, munkaügyi és jogi tanácsadás, a távmunkások érdekképviseletének megszervezése és pályázatok útján pénzek kiosztása. Sajnos a Távmunka Kht. tevékenysége megrekedt, érdemi eredményekről azóta sem hallani, weblapjukat hónapok óta nem frissítették, a levelek visszapattannak.

Számos példa van pedig arra, hogy a távmunka támogatását a legtöbb európai országban az állam is felvállalja, belátva, hogy egy jól átgondolt távmunka-koncepció megvalósítása pozitív hatással lehet a társadalom és a gazdaság egészére, megoldást kínálhat többek között a túlterhelt városi közlekedés, a légszennyezés, a foglalkoztatottság problémáira, miközben a lemaradott régiók gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolását is lehetővé teszi.

Dánia az élvonalban

Hollandiában az 1998-as választásokon 3 párt is kitért programjában a távmunkára fejlesztésére. Hollandiában, ahol az ország területéhez relatívan viszonyított legsűrűbb az úthálózat Európában, a forgalmi torlódásokból adódó szociális és gazdasági hátrányok, valamint a környezetvédelemért való egyre fokozottabb aggódás miatt a Közlekedési Minisztérium több kísérletet végzett, és projekteket indított el annak érdekében, hogy minél több dolgozó válassza a távmunkát a mindennapi autózás helyett.

Az európai országok közül Dániában legnagyobb a fő-vagy részmunkaidőben táv-dolgozók aránya . A rendkívül gyors fejlődést a dán adótörvény1997 nyarán hozott kisebb módosítása indította el. Az új rendelet szerint minden munkaadó adómentes juttatásként vásárolhat dolgozói számára otthoni számítógépet, amennyiben azt a dolgozó munkájához kapcsolódó feladatokra is fel tudja használni. Ennek erdeményeképpen, főként a nagyobb vállalatok, gyors vásárlásokba kezdtek, és rövid időn belül az alkalmazottak háztartásainak 75%-ába került Pentium számítógép, gyakran nyomtatóval, modemmel és Internet előfizetéssel együtt. Cserébe a dolgozóktól megkövetelték, hogy szerezzék meg a computer használói jogosítványt (ECDL), a tanulást saját szabadidejükben kellett megoldani, akár távoktatás segítségével, de a munkáltató költségén. Két éven belül közel 200 ezer dán munkavállaló élt ezzel a lehetőséggel, melynek következtében napjainkra Dánia világelső lett a számítógéppel felszerelt háztartások arányát  (1998 elején ez a mutató 53 % volt, megelőzve még az USA-t is!) tekintve. 1998 nyarán már a dán háztartások kb. 17% rendelkezett Internet kapcsolattal, szemben az előző évben mért 8 %-kal. Az információs társadalomra való felkészültség magas szintje, megtoldva a dán gazdaság kedvező mutatóival (az egy főre eső GDP tekintetében Luxemburg után Dánia vezet Európában), és a magasan képzett szakember-állománnyal, ideális környezetet teremtett a távmunka és a kapcsolódó táv-tevékenységek gyors kialakulásához és széles körben való adaptálásához.

Teleház: nem is otthon, nem is a munkahelyen

Európa második leggyérebben lakott országa volt a teleház mozgalom szülőhelye. Svédországban született meg a teleház (telecottage) koncepciója, ami ma már a legtöbb európai országban követett példa lett arra, hogyan fejleszthetők a kistelepülések és az izolált, az ország gazdaságilag élénkebb városaitól távol eső térségek az információ technológia segítségével. Máig mintegy 500 teleház létesült Európa különböző országaiban, és a teleház mozgalom gyorsan fejlődik Magyarországon is. A  Magyar Teleház Szövetség honlapjának címe: www.telehaz.hu

Az Európai Unió országaiban mindenhol működnek már nemzetközi távmunka szövetségek, egyes országokban (pl. Németország, Írország) külön távmunkásokat tömörítő szakszervezetek is alakultak. Rendszeresek a távmunkát népszerűsítő és fejlesztő rendezvények, regionális projektek, konferenciák. Az éves esemény-kalendárium,  az rendezvényekről született beszámolók, valamint sok egyéb hasznos távmunka információ megtalálható a European Telework Online honlapján.

A távmunka irányába ható trendek, amennyiben a felülről jövő támogatás, illetve a menedzseri gondolkodásban való változás is megvalósul, bizonyosan a hazai munkaerőpiacon is hamarosan  érvényesülni fognak. Miközben a munkaadók viszonylag lassan reagálnak az információs társadalom újfajta munkavégzési igényére, a munkavállalók gyorsan és rugalmasan alkalmazkodnak, és új próbálnak új utakat kitaposni.

Valójában kik lehetnek távmunkások? Az angol nyelvben elkülönül a folyamatosan munkaviszony alapján dolgozó távmunkás (telecommuter) és a szabadúszó, megbízásos alapon otthonukban dolgozók, vagy vállalkozó (teleworker) elnevezése. Hazánkban a két fogalom összefonódik, távmunkás lehet mindenki, aki meg tudja valósítani, hogy munkaadójával vagy megbízóival távközlési eszközök vonalon (telefon, Internet, video-konferencia, stb.) használatával tartsa a kapcsolatot, munkáját pedig többnyire az IT eszközök segítségével végzi.

Ma is alkalmazzák már a távmunkát, és egyre többen lesznek a számítógéppel dolgozó grafikusok, az írók (nagyon tág kategória, hiszen az írásnak is számtalan szakterülete van, többek között ide tartoznak a szépírók, újságírók, reklámszöveg-írók, műszaki leírást, önéletrajzot, jogi szöveget fogalmazó szakemberek, stb.), továbbá a kereskedők, mérnökök, fordítók, kiadványszerkesztők, építészek, grafikusok, könyvelők stb. Sok szakma, az információs kor követelményeihez alkalmazkodva átalakulóban van, sok új szakma pedig születőben.

Miközben ma már egyre többen foglalkoznak főállásban az Hálóval illetve ennek számtalan területével, ezen a pályán senki nem mondhatja, hogy gyermekkori álmait akarta megvalósítani és tudatosan készült és tanult évekig azért hogy Internet manager, webmester, JAVA programozó vagy virtuális áruház igazgató legyen. Sokunk életében az Internet kezdetben csak hobbi volt, ami egy idő után szenvedéllyé vált, és akinél szerencsésen párosult a szabadidős tevékenység a munkával, egy új pálya kapuja nyílt meg, melynek útja tele van felfedezésekkel, izgalmas feladatokkal, újdonságokkal, kihívásokkal. Az Internet boom manapság az élet különböző területein dolgozó embereket térít el eredeti szakmájától, és olyan világot és egyben karriert teremt, amire pár évvel ezelőtt még senki nem gondolt. Forradalmian új foglalkozások, "sosem volt" szakmák születnek az Internet élénk és rendkívül dinamikusan fejlődő üzleti közegében.

Új (táv)munkahelyek

Teljesen új szakterületnek számít többek között a web marketing, az Internet hozzáférés- és tartalomszolgáltatás, az online kereskedelem, avagy e-business, de példaként említhetjük az internetes újságírást is. Legjellemzőbb a web-fejlesztéssel kapcsolatos szakmák népszerűsödése. A webmesterségből ma már Magyarországon is meg lehet élni, bár a hazai web-piac ma még viszonylag kevés web-programozót és web designert tart el. Ez bizonyára változni fog, amint beindul a cégek közötti online verseny, és egyre több vállalat szeretné profi szakemberek által megtervezett és fenntartott webhelyeket üzemeltetni.

A CNET adatai szerint egy HTML nyelvet, adatbázis-kezelő programokat, DTP-t, valamint a Unix és/vagy C++ programozási nyelvet jól ismerő webmester órabére 15 és 100 dollár között mozog, sőt, ennél magasabb is lehet, az alkalmazó cég székhelyétől, méretétől és az megbízás komplexitásától függően.

Az Interneten természetesen számtalan távmunkával kapcsolatos webhelyet, fórumot, levelező listát, valamint online távmunka-közvetítőket is találhatnak az érdeklődők. Nemzetközi szinten legismertebb a Telecommuting Jobs web oldala, ahol a távmunkásokat kereső munkaadók és a távmunka-végzés iránt érdeklődők igényei találkoznak a http://www.tjobs.com címen. Hazánkban, a hiányt pótlandó, a szerző saját kezdeményezésére jött létre és működik, kizárólag online, az Első Magyar Távmunka-Közvetítő. Elérési címe: http://www.tavmunkainfo.hu

A legkreatívabbak nem keresnek munkát, inkább saját maguk hozhatnak létre különféle online vállalkozásokat. Az Internetes pálya egyik fő vonzereje, hogy a Világhálón a határtalan lehetőségek találkoznak a végtelen emberi kreativitással. Az online világ beláthatatlan fejlődés előtt áll, ma még nem létező dolgokat (speciális termékeket, információs szolgáltatásokat, áruházat, szórakozóhelyet, hírmagazint, tv csatornát vagy még elképzelni sem tudjuk, mi mindent) hozhat létre az ember a Hálón úgy, hogy közben élvezheti az alkotói szabadságot, folyamatosan fejlesztheti tudását és képességeit, és versenyezhet vagy együttműködhet a piac többi résztvevőjével. A lehetőség a kreatív alkotásra, az egész világ előtti bizonyításra és a folyamatos szakmai fejlődésre minden kihívásra vágyó, rugalmasan váltani tudó munkavállaló számára erős motiváló tényezőt jelent, hogy elmozduljon egy újfajta, a kibertérben megvalósítható, és távmunka keretében végezhető karrier irányába.

Wesselényi Andrea
1999. április


Figyelem! A tavmunkainfo.hu INGYENES hirdetési lehetőséget kínál azoknak a MUNKAADÓKNAK, akik lehetővé teszik munkatársaik számára, hogy időben és térben rugalmasan, részben vagy egészben otthonról végezhessék munkájukat.

HIRDETÉS FELADÁS
(csak munkaadóknak!)
...
 


Médiaajánlat