Az ITAC (International Telework Association and Council - a világ egyik jelentõs távmunkában érdekelt személyeket és szervezeteket összefogó szervezete) 1998 október végén rendezett éves díjkiosztó ünnepségén Jack Nilles-t elsõként választották be a "Távmunka Hírességek Csarnokába". Az elismerés annak a tevékenységének szólt, melyet immár 25 éve a távmunka kutatásába, és sikeres fejlesztésébe fektetett. Õ volt az, aki már a 70-es években felismerte azokat a szociális, környezeti és technológiai trendeket, melyek együttes következményeként elkerülhetetlennek látszott, majd ténylegesen be is következett a távmunka tömeges elterjedése. Jack Nilles ma a távmunka szakterületének nemzetközileg elismert tekintélye, aki, mint azt korábbi cikkünkben jeleztük 1973-ban megalkotta és definiálta a telework és telecommuting fogalmát, és 1980 óta irányítja az általa alapított JALA International nevû, távmunkával kapcsolatos kutatásokra és távmunka-program fejlesztésekre specializálódott sikeres tanácsadó céget. Számos könyv és tanulmány szerzõje, nemzetközi távmunka szervezet aktív résztvevõje. Nilles legújabb könyvét, melynek címe  Making Telecommuting Happen: A Guide for Telemanagers and Telecommuters a távmunka bibliájaként emlegetik.

Jack Nilles fizikusnak tanult, majd az Amerikai Légierõ valamint a NASA számára tervezett repülõgépeket és kommunikációs rendszereket. Tanácsadóként több tudományos intézmény munkájában vett részt, majd késõbb a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) vezetõ interdiszciplináris kutatójaként dolgozva kezdte el kutatásait a távmunka terén. Az egyetem Jövõkutató Intézetével közösen több tanulmányt készített az információ technológia jelen és jövõbeni hatásairól. Elõrejelzései megdöbbentõen igaznak bizonyultak, a távmunka Amerikában egyre jelentõsebb tényezõvé vált, és a következõ évtizedben tovább gyorsul a növekedés.

Nilles nem csak definíciókkal, trendekkel, de megközelítõen valós számadatokkal is szolgál. Több kutatás összevetett adatai alapján a távmunkások száma  az Egyesült Államokban a 70-es években legfeljebb csak néhány ezer volt tehetõ, majd számuk 1980-ra mintegy 100 ezerre nõtt. Tíz évvel késõbb, 1990-ben már közel 3 millió, ma pedig már több, mint 15 millió amerikai távmunkásról beszélhetünk . A 2000-re való elõrejelzés szerint a távdolgozók számra 20 millió fölé emelkedhet, ami azt jelenti, hogy az ezredfordulóra az amerikai munkaerõ 18%-a vesz részt valamilyen formában a távmunkában! Eszerint -  európai szemmel bármilyen hihetetlen - jövõre minden ötödik amerikai saját otthonában (is) végzi napi munkáját.

Nilles nem csak Amerikában, de a világ más régióiban is figyelemmel kísérte a távmunka fejlõdését. Véleménye szerint az Egyesült Államok 5-10 éves elõnnyel rendelkezik a többi országhoz képest, kivéve Nagy-Britanniát, ahol a távmunka az európai átlaghoz képest elõrehaladottabb helyzetben van. Bár a távmunkások száma a teljes munkaerõlétszámhoz viszonyítva világ országaiban az amerikainál jóval alacsonyabb, az éves növekedési ráta sokhelyütt meghaladja az Amerikában tapasztalt átlagokat, így világszinten, elsõként Európában a távmunka gyors növekedésre lehet számítani. Eddig is sokat tett az elmúlt években a távmunka fejlõdéséért az Európai Unió Távmunka Fóruma (ECTF), és most az egyes tagországokon a sor. Nilles kiemelt példaként említi a France Telecomm távmunka fejlesztésébe fektetett aktív promóciós munkáját. Ezen kívül élénk fejlõdés érzékelhetõ a távmunka terén Ázsiában, elsõsorban Indiában (ld. az amerikai cégeknek dolgozóm indiai programozók nagy táborát)  és a Fülöp-szigeteken.

Az elkövetkezõ évtizedre tehát Nilles a távmunka világméretû elterjedését jósolja. Az elkerülhetetlen fejlõdés oka, hogy a távmunkára való átállás egyszerre szolgálja a dolgozó, a munkaadók, és a lakóközösségek érdekét, miközben a távközlés és az Internet gyors fejlõdése következtében egyre zsugorodnak a távolságok, munkaadók és munkáltatók egyaránt felismerik, hogy tevékenységük függetlenné válik földrajzi elhelyezkedésüktõl. A gyors és hatékony kommunikációs eszközök használtával egyre kisebb jelentõsége lesz annak, hogy a dolgozó hol él, honnan küldi el a kész munkát megrendelõjének, a cégek pedig már nem csak közvetlen környezetükbõl, de a világ bármely tájáról toborozhatnak szakembereket, munkatársakat. Nilles példaként említi saját vállalatát, melynek munkatársai három földrész lakói, akik közösen dolgoznak, a CompuServe hálózatát használva a napi kommunikációra. A technológiai változások eredményeként ma már kisebb cégeknek is megadatik a lehetõség, hogy multinacionális vállalatokká alakuljanak

Könnyen belátható, hogy Nilles elõrejelzése ezúttal sem csal: a  távmunka a 21. században a globális gazdaság egyik meghatározó tényezõje lesz, mellyel minden vállalatnak számolnia kell. A távmunka alkalmazása része lesz a legtöbb szervezet menedzsment stratégiájának, amire már ma érdemes a cégvezetõknek felkészülni. A vállalati stratégia részeként a távmunka alkalmazásával javítható az iroda-kapacitás kihasználása , optimalizálható a megfelelõ szaktudás igénybevétele, minimalizálhatók a környezeti hatások. A távmunka alkalmazása a legtöbb esetben jelentõs költség-megtakarítást eredményezhet, feltéve, ha a távmunkára való átállás megfelelõen elõkészített és jól menedzselt projekt keretében történik meg.

A Jala International elsõdleges tevékenysége ezen projektek megtervezése, és kivitelezése. Érdemes tanulmányozni a cég weblapját (www.jala.com), ahol részletesen olvashatunk ezekrõl a munkákról, és kiolvashatjuk azokat a lényeges szempontokat, melyeket a távmunkára való átállásnál a cég tulajdonosainak, vezetõinek feltétlenül figyelembe kell venni:

• A cégnél végzett összes munka milyen arányát lehet/érdemes átvinni távmunkába?
• Milyen megtakarításokat érhet el a cég távmunkára való átállással (pl. iroda bérleti díj, utazási költségtérítés csökkenése, betegség miatt kevesebb munka-kiesés, stb.)
• Mely tevékenységek vihetõk át teljes vagy részleges távmunkába?
• Kik azok a dolgozók, akik hatékony távmunka végzésre alkalmasak? (kiválasztás)
• Milyen tréning, oktatás szükséges a távdolgozók és távmenedzserek (tovább)képzéséhez?
• Milyen eszközökkel valósuljon meg a távmunka-végzés és a kapcsolattartás? (információ technológiai eszközök kiválasztása, harmonizálása)
• Milyen rendszerességgel van szükség a távdolgozók közötti személyes találkozásra (értekezlet, konzultáció) vagy tele-kommunikációra (pl. videokonferencia)
• Ki irányítsa, koordinálja, ellenõrizze cégen belül a távmunka-projektet (feladatok, felelõsség)
• Hogyan értékelje a cég a távmunka alkalmazásának sikerességét (felmérés, elemzés)

Nilles meggyõzõdése, hogy a távmunka orvosság lehet a mindenki által gyûlölt forgalmi dugókra, a jármûvek által okozott levegõszennyezésre, hiszen csökkenti a fölösleges napi munkába ingázást, elviselhetõvé teszi a nagyvárosi életet, minõségileg javítja a közösségek és a családok életét.

Nilles egy találó megjegyzését azért érdemes mindehhez hozzáfûzni, érzékeltetve, hogy a nagy távmunka-guru sok-sok elõnye mellett tisztában van ennek az életformának az árnyoldalaival is:

„A leggyakoribb probléma a távmunkásokkal nem az, hogy rávegyük õket a napi otthoni munka elkezdésére (ez az, amitõl  a cégvezetõk eleinte félnek), hanem épp ellenkezõleg, hogy megtanítsuk õket arra, hogy meg is tudjanak állni. A mindent elárasztó információ technológia ellen védekezni is tudni kell: találjuk ki, hogyan legyünk elérhetetlenek, hogy megõrizzük privát életünket is.

1999. január 4.

Figyelem! A tavmunkainfo.hu INGYENES hirdetési lehetőséget kínál azoknak a MUNKAADÓKNAK, akik lehetővé teszik munkatársaik számára, hogy időben és térben rugalmasan, részben vagy egészben otthonról végezhessék munkájukat.