Aki huzamosabb ideje tagja egy levelezõ listának, tudja milyen kényelmes dolog az, hogy a számítógépén keresztül képes az adott lista témájához hozzászóló, arról vitázó virtuális közösség vitáját folyamatosan figyelemmel követni. A levelezõ listán való részvétel a rutinosabb Internet használók számára ma már akár hagyományos kommunikációs fórumnak nevezhetõ: egyszerû, olcsó és hatékony, tömegek használják nap mint nap, hiszen csak a mailbox-ba érkezõ leveleket kell elolvasni, illetve ezekre, szintén email használatával reagálni. A levelezõ listán való részvétel, legalábbis az új üzenetek napi megtekintése egy idõ után elmaradhatatlan napi teendõvé, megszokássá válik, hasonlóképp, mint ahogy az ember reggelente kezébe veszi kedvenc napilapját, és egy pici izgalommal teli átlapozza a fõcímeket. Biztosan mindenkit mellbe vágna a bejelentés, hogy holnaptól naponta járatott lapja, vagy jól megszokott levlistája váratlanul megszûnik.

Ez történt a közelmúltban a European Telework Online által fenntartott, a távmunka iránt érdeklõdõ szervezetek és magánszemélyek levelezõ listájával, melynek több száz tagja, köztük magam is, döbbenten állt a bejelentés elõtt. Pedig a döbbenet helyett sokkal több ok volt az örömre, hiszen a levelezõ lista megszûnésének oka az volt, hogy az információ- ill.  véleménycsere egy még korszerûbb formában, web alapú vitafórumként mûködik tovább. Érdekes volt megfigyelni az átállás zökkenõit, amely elsõsorban az értetlenkedõk e-mail áradatában mutatkozott meg. A levelezõ listát, vagy bármilyen online vagy email alapú információs szolgáltatást fenntartók örök problémája, hogy az érintettek korábban írnak egy kérdésekkel teli emailt, minthogy elolvasnák a moderátor útmutatásait. Horace Mitchell, a fórum vezetõje pedig mindenkinek elküldte az értesítést a listával kapcsolatos változásokról, az új szolgáltatásra való feljelentkezés módjáról és alternatíváiról.

Az ETO (melyrõl korábbi cikkünkben már részletesen írtunk, bemutatva az európai távmunkával kapcsolatos információkat nagyszerûen rendszerezõ honlapot) már régóta tervezi az Interneten keresztül megvalósuló napi információcsere korszerûsítését, és csak arra várt, hogy sikerüljön egy olyan terméket találni, mely alkalmas ennek tökéletes megvalósítására. Az új webboard segítségével minden felhasználó választhat, hogy továbbra is elektronikus levelezõ listán követi a beszélgetést, a weben szeretné átlátni az egyes témákra lebontva megjelenõ vita alakulását, vagy a két eszközt kényelmesen kombinálva vesz részt az információcserében.  Rövid regisztrációt követõen, bárki tagja lehet a közösségnek, és figyelemmel kísérheti, adott esetben hozzászólásával, új kérdés felvetésével elõremozdíthatja a távmunkával kapcsolatos beszélgetéseket, vitákat. A webboard valóban nagyszerû, felhasználóbarát eszköz, feltétlenül mellette szól, hogy sokoldalúbb, átláthatóbb, rendszerezettebb egy levelezõ listánál, ráadásul, a levelezõ lista elõnyeit sem veszíti el, hiszen a vita továbbra is követhetõ elektronikus üzenetek formájában, mindenki egyénileg választhatja ki, hogy az általános távmunka fórumon kívül más, például egyes virtuális rendezvényekhez kapcsolódó leveleket is szeretné-e megkapni. A webboard ugyanis események, virtuális konferenciák megrendezésére is alkalmas.

Egy ilyen virtuális esemény, valójában a webboard fõpróbája volt az elsõ online konferencia, melyet az ETO 1999 február 15-17 között rendezett meg, és melynek vendége az a Jack Nilles volt, akit a „távmunka atyja"-ként már e cikksorozat keretében is bemutattunk az olvasóknak. Nilles mintegy 25 éve foglalkozik a távmunkával, mind elméleti, mind gyakorlati téren óriási tapasztalattal rendelkezik a témában, melybõl az esemény keretében adott át a résztvevõknek úgy, hogy a konferencia ideje alatt a webboard-ra beküldött levelekre nyilvánosan válaszolt. Önmagában a felmerült legérdekesebb témák rövid ismertetése is bizonyára felkelti a távmunka iránt érdeklõdõk figyelmét, akik a kérdésekre adott válaszokat, illetve az azok körül kialakult vitákat teljes terjedelemben elolvashatják a webboard megfelelõ archivált rovatában. A nagy érdeklõdést kiváltó témák között szerepelt:

• a kormány szerepe a távmunka ösztönzésében (de jó lenne, ha a 10 pontba szedett levelet a távmunka terén illetékes magyar vezetõk is elolvasnák!)
• az amerikai és európai távmunka helyzet összehasonlítása (igen érdekes olvasmány, elsõsorban a távmunka alkalmazásától vonakodó menedzserek meggyõzésében segíthet)
• a  telework és a teamwork kapcsolata (a távmunka projektekben dolgozók és azt irányítók számára ad tanácsokat, milyen eszközökkel valósíthatják meg a virtuális térben a hatékony csapatmunkát),
• a külvárosi távmunka centrumok kialakítása (józan, cseppet sem illuzórikus képet fest arról, mekkora feladat arra vállalkozni, hogy a szegényebb városrészekben a munkanélküli, kevésbé képzett munkavállalók részére távmunka lehetõséget teremtsenek a teleházak)
• milyen érvekkel gyõzzük meg a vállalatok vezetõit arról, hogy alkalmazzák a távmunkát, mint újszerû, rugalmas munkamódszert (taktikai tanácsokkal)

Nilles válasza szerint a távmunka egyszerre hordoz lehetõségeket és fenyegetéseket a fejlett világ számára. Mindenképpen egy globális információs társadalom és gazdaság felé haladunk. Tény, hogy ezáltal nõ a versenyhelyzet a munkaerõpiacon, hiszen egy technikailag igen jól képzett és az új kor kihívásaira rugalmasan reagáló munkaerõ képzõdik a fejlõdõ gazdaságokban, amely olcsóbban is hajlandó elvégezni ugyanazt a munkát. Azok érezhetik magukat fenyegetve ebben a helyzetben, akik nem képesek alkalmazkodni ehhez a komplexebb környezethez. Nilles szerint a kulcsszó a „szakképzettség" - jóslata szerint a magasan, ill. speciálisan képzett munkaerõ iránti kereslet továbbra is nõni fog, miközben több, korábban keresett szakma elveszti jelentõségét (pl. a hagyományos gépíró-titkárnõ szerep megszûnõben van - helyette sokoldalú menedzser-asszisztenseket keresnek a cégek). Új szakmák születnek, új munkamódszerek, és ezek együttes alkalmazásával, a szaktudás folyamatos fejlesztésével, a szolgáltatások ill. információ egyénre szabásával teheti magát az egyén, ill. egy szervezet igazán versenyképessé.

Az ETO távmunka fórumának következõ eseménye az az online konferencia lesz, melyet 1999. március 16-18-ára harangoztak be a napokban, s melynek meghívott vendége Peter Johnston lesz, aki az Európai Unió által támogatott 3,6 millió euro költségvetésû Information Society Technologies (IST) „New Ways of Working", azaz „Új munkamódszerek" elnevezésû munkacsoportjának felelõs vezetõje. Az online „konferencia" nagyszerû lehetõség arra, hogy az információs társadalom tervezése és megvalósítása, valamint annak részét képezõ területek, így a távmunka iránt érdeklõdõk elsõ kézbõl kapjanak információt, kérdéseikre választ egy olyan szakembertõl, aki tûz közelébõl látja a tényeket és trendeket.

Addig is, eseménytõl függetlenül, bármikor érdemes az ETO új web alapú távmunka fórumára ellátogatni azoknak, akik aktuális információt keresnek a távmunka európai vonatkozásairól, és akár passzív, akár aktív módon részesei akarnak lenni a távmunka vonatkozásairól folytatott vitáknak, a témában legilletékesebb szakemberek, távmunkások és távmunka-adók napi vélemény- és tapasztalat cseréjének.

1999. március 1.

Figyelem! A tavmunkainfo.hu INGYENES hirdetési lehetőséget kínál azoknak a MUNKAADÓKNAK, akik lehetővé teszik munkatársaik számára, hogy időben és térben rugalmasan, részben vagy egészben otthonról végezhessék munkájukat.