| Sokak álma: otthonról dolgozni
Hogyan lehetek én is távmunkás?
Az elmúlt két évben az országosan hirdetett távmunka programot
valamint a távmunkával kapcsolatos egyre gyakoribb publikációkat és kezdeményezéseket
kísérő érdeklődés kapcsán olyan sokan tették fel nekem ezt a kérdést,
hogy szükségessé vált egy olyan válasz megfogalmazása, ami „helyre rakja”
a sokak által félreértelmezett fogalmakat és egyben segíti a távmunka iránt
élénken érdeklődőket abban, hogy reálisabban lássák saját esélyeiket.
A probléma ott kezdődik, hogy már maga a kérdés-feltevés
helytelen: ezért nem adható rá egyszerű, praktikus válasz. A távmunka nem
foglalkozás, hanem egy munkamódszer, melyet a korszerű telekommunikációs
eszközök elterjedésével az információs társadalom irányába tartó országok
gazdaságaiban mind gyakrabban alkalmaznak. A leggyakrabban feltett kérdésre
csak kérdéssel válaszolhatunk, amiből általában a következő meddő párbeszéd
alakul ki:
- Hogyan juthatok távmunkához?
- Mivel foglalkozol, mihez értesz?
- Nos, bármit szívesen csinálnék, milyen munkákat lehet
végezni távmunka keretében?
- Szinte bármilyen munkát, hiszen ezt a munkamódszert
számos területen alkalmazzák. Milyen speciális szakértelemmel rendelkezel?
A kérdést ezzel visszadobtuk a kérdést feltevőnek, hiszen
a távmunka lehetőségek feltérképezését mindenkinek úgy kell kezdenie, hogy
először saját képességeit és szakértelmét veszi számba, majd tovább gondolkozik,
saját helyzetéből kiindulva. Nem mindegy, hogy a távmunkát kereső pontosan
mit ért kérdése alatt. A leggyakoribb esetek:
-
Alkalmazott vagyok. Amit csinálok, akár otthon is végezhetném,
távmunkában. Hogyan vegyem rá a munkaadómat, hogy távmunkában dolgozhassam
neki?
-
Felmondtak a munkahelyemen. Szeretnék valamilyen munkát találni,
melynek keretében, önállóan otthonról dolgozhatom.
-
GYES-en vagyok itthon a gyermekemmel, de szeretném magam
hasznossá tenni és a szaktudásom szinten tartani - erre nem látok más lehetőséget,
mint a távmunkát.
-
Másodállásban szeretnék egy kis plusz pénzkeresethez jutni,
otthon végezhető munkával.
-
Nagy lehetőséget látok az Internetben. Szeretnék egy kisvállalkozást
indítani, melynek menedzselését nagyrészt itthonról a számítógépem
segítségével végezhetnémk.
Napjaink divatos szlogenje lett a távmunka. Egyelőre azonban
sem a hazai munkáltatók, sem a hazai munkavállalók nincsenek tisztában
a távmunka fogalmával és követelményeivel. A jelenlegi közhiedelem szerint,
ha az embernek van Internet elérése, számítógépe és nyomtatója, akkor máris
el lehet kezdeni a munkát. A számítógép természetesen alapvető fontosságú
eszköz a távmunkához, de a munkavállalónak szakértelem, rátermettség és
kezdeményezőkészség hiányában minimális esélye van arra, hogy az otthoni
PC-je segítségével valaha jövedelmet termeljen.
A kérdéseket mindenek előtt saját magunknak kell feltenni,
melyek megválaszolása közben kialakulhat a válasz arra, hogyan lehetünk
megfelelő irányban folytatott önképzéssel és önmenedzseléssel magunk is
távmunkások.
I. Távmunka alkalmazottként
Amennyiben a munkavállaló egy hagyományos munkahelyen
alkalmazotti viszonyban dolgozik, és szeretne rugalmasabb módon, részben
vagy egészben inkább otthonról (vagy a közeli teleházból) bedolgozni, a
következő kérdéseket kell átgondolnia:
- Mennyire biztos az állásom a cégnél? Szeretnék-e ezt
az állást megtartva távdolgozni?
Amennyiben valaki alkalmazott, saját vállalatánál próbálja
meggyőzni főnökét arról, hogy a távmunka kölcsönösen előnyös munkamódszer
lehet. Jó esetben a cég eszközöket is adhat a dolgozóknak a távmunkához,
illetve átvállalja a költségek (pl. telefon, Internet előfizetés) egy részét.
Sok függ attól, hogy a dolgozó milyen pozícióban, illetve mennyi ideje
dolgozik az adott vállalatnál, mennyire ismerik el a tevékenységét. Ha
fontos szerepet játszik a cég gépezetében, akkor munkáltatóját nagyobb
eséllyel tudja meggyőzni, hogy a távmunka keretében ugyanúgy, sőt akár
hatékonyabban is végezheti munkáját, ha hetente egy-két alkalommal vagy
folyamatosan otthonról dolgozhat.
- Elméletileg, illetve a gyakorlatban átvihető-e jelenlegi
munkám távmunkába?
Többnyire azok munkák alkalmasak a távmunka végzésre,
melyek személyes megjelenés nélkül is végezhetők, tehát a megbízás és a
teljesítés is történhet a hálózaton keresztüli adatátvitel formájában.
Íme felsorolásképpen - a teljesség igénye nélkül - néhány távmunkában végezhető
tevékenység: adatfeldolgozás, adatgyűjtés, adatrögzítés, adminisztráció,
audio anyagok gépelése, digitalizálás, értékesítéssel kapcsolatos ügyintézés,
hirdetés figyelés, korrektúra, levelezés, sajtófigyelés, szövegfeldolgozás,
szövegszerkesztés, telefonon keresztüli adatgyűjtés, telefonügyelet, titkárnői/asszinsztensi
munka, ügyfélszolgálat, ügyvitel, adatbázis programozás, hálózat fejlesztés,
hálózat felügyelet, programozás, rendszer elemzés, rendszergazda szolgálat,
szoftver lokalizálás, szoftverfejlesztés, távdiagnosztizálás, távfelügyelet,
rendszer analizálás, adatbázis fejlesztés, adótanácsadás, arculattervezés,
befektetési tanácsadás, elemzés, fejvadászat, filmfeldolgozás, fordítás,
tanácsadás, írói munka, önéletrajz készítés, képfeldolgozás, kiadványszerkesztés,
könyvelés, közvélemény kutatás, információkutatás, lektorálás, telemarketing,
mérnöki munkák, minőségellenőrzés, pénzügyi tanácsadás, piackutatás, PR
tevékenység, szakírás, szövegírás, távoktatás, tervezés, tőzsdei tevékenység,
újságírás, publicisztika, weblap tervezés, web-programozás, web-marketing,
stb.
- Mennyire felkészült munkáltatóm a távmunkára?
Létezik-e a cégnél jól működő email rendszer, esetleg
intranetes hálózat? Van-e a cégnek stratégiája a távmunka alkalmazására?
Megfelelő-e az információs és a technológia környezet a folyamatos távmunka
kapcsolathoz? A megfelelő technikai eszközökön túl szükség van olyan kommunikációs
megoldásokra (pl. rendszeres vállalati körlevelek, hírlevelek, tájékoztatók,
esetenkénti személyes találkozók, összejövetelek), melyek képben tartják
a dolgozót és csökkentik az elszigeteltség érzését. A dolgozó igényli,
hogy a munkáltató rendszeresen jelentkezzék és jelezze, hogy még változatlanul
számít munkájára, illetve visszajelzést küldjön az elkészült munka értékelésére
vonatkozóan.
- Mennyire felkészült főnököm, illetve munkatársaim a
távmunkára?
A távmunka alkalmazása vagy elutasítása többnyire a felelős
cégvezető véleményén, döntésén múlik. Ha a cégvezető nyitott az új, rugalmas
módszerek bevezetése iránt, tisztában van annak előnyeivel és ismeri a
távmunkával járó stratégiai teendőket, megvalósítható az átállás. Azok
a típusú vezetők, akik számára fontosabbak az eredmények, mint saját hatalmuk
érvényesítése, könnyebben elfogadják a táv-menedzselés gondolatát, és képesek
is azt megvalósítani. Figyelembe kell venni, hogy mennyire bevett szokás
a cégnél az email használata, így megvalósulhat-e a főnökkel illetve a
kollégákkal az emailen keresztül a szükséges rendszerességű kommunikáció
illetve hatékony team munka?
A munkaadók meggyőzésének stratégiája
A távmunka elterjedésének mindennél nagyobb gátja a rugalmatlan
menedzseri gondolkodás, a változtatni tudás hiánya, a megszokáshoz való
ragaszkodás, az új munkamódszerektől, az ismeretlentől való félelem. A
vezetők többsége nem szereti az úttörő feladatot, szívesebben alkalmazza
máshol már bevált megoldásokat. Mivel többségük semmilyen tapasztalattal
nem rendelkezik a távmunka technológiai és szervezeti megvalósítását illetően,
kényelmesebb számára a megszokott munkamódszerekkel tovább dolgozni, mint
újakkal kísérletezni.
Mivel azonban a távmunka iránti érdeklődés többszörösen
meghaladja a távmunkaadók által felajánlott lehetőségek számát, ezért a
távmunkások rákényszerülhetnek arra, hogy kezdeményezzenek, elébe menjenek
a távmunkának és a munkaadókat valamilyen módon meggyőzzék a távmunka kölcsönös
előnyeiről.
Ennek érdekében a dolgozó, vagy a dolgozók egy csoportja
felléphet vállalaton belül annak érdekében, hogy a feladatok egy részén
otthon, vagy a számára kényelmes helyen dolgozhasson.
A meggyőzés stratégiája legyen a következő:
-
Olyan vezetőt keressünk meg, aki szemléletében rugalmas,
ismeri a korszerű kommunikációs technológiát, (minimum: van email címe)
és ezeket az eszközöket munkájában naponta alkalmazza. Ideális távmunka-menedzser
lehet az a vezető aki az Internet lehetőségeit felismerte, mindennapi munkájában
használja, nem idegenkedik a hálózattól, a korszerű technológiák alkalmazásától.
Az eredménycentrikus vezetőnél van esélyünk, a konzervatív, autokrata főnöknél
inkább ne próbálkozzunk.
-
A munkaadó (és ne a munkavállaló) oldalán jelentkező előnyökre
építsük érvrendszerünket! Alapozzuk meg érvekkel, miért jó munkaadónknak
a távmunkára való áttérés: hangsúlyozzuk a hatékonyság-növelő és költségcsökkentő
tényezőket. A direkt gazdasági előnyök mellett a „puhábbak” is fontosak
lehetnek a cég számára: többek között ha általa elégedettebbek, hűségesebbek
lesznek dolgozói.
-
Kérjünk próbaidőt. A távmunkát először csak „kicsiben”, pl.
egy-két hónapig rendszeresen egy héten egy nap otthoni munkavégzés
bevezetésével kezdjük. Ha erre sem kapjuk meg a főnök beleegyezését, kár
a dologról tovább beszélni. Ha sikerül a távmunkát így elkezdeni, és pozitív
eredmények mutatkoznak, a vezető felismeri az előnyöket, akkor várhatóan
önmagától is bővíti majd a lehetőségeket.
- Mennyire felkészült a családom, környezetem, mennyire
alkalmas az otthonom a napi munkavégzésre?
Van-e otthonomban egy olyan hely, ahol zavartalanul és
kényelmesen dolgozhatom, illetve fordítva, ha a családommal akarok lenni,
el tudok-e szakadni a munkától? Legideálisabb, ha a távmunka helyéül külön
dolgozószoba szolgál, melynek ajtaja bezárható. Ez egyszerre védi a munkával
kapcsolatos iratokat, gépeket, ugyanakkor a munka végeztekor egyszerűen
lehetővé teszi a visszatérést a magánélethez. Kisebb lakásban elkerülhetetlen
a privát és munka területek összemosódása, itt a közös háztartásban élőkkel
szükséges már előre kialakítani a játékszabályokat annak érdekében, hogy
mind az otthoni munka mind a családi élet viszonylag zavartalan maradhasson.
II. Távmunka vállalkozóként
Az önálló távmunka-végzési lehetőséget keresőknek az alábbi
kérdésekre kell választ találnia:
- Milyen képességem, szaktudásom van?
Mik az erősségeim és gyengeségeim? Milyen értékes szaktudásom
van, és hogyan tudom azt fejleszteni? Különösen értékes lehet egy speciális
szakterületen szerzett elmélyült ismeret vagy többféle szakértelem illetve
képességek ritka kombinációja.
- Milyen szakértelemre, milyen munkákra van a szükség,
kereslet jelenleg a piacon?
Számba kell venni, mi iránt van kereslet a munkaerőpiacon,
mely szakmákban van esetleg munkaerőhiány. Az 90-es évek elején például
újdonságnak számított a számítógépes kiadványszerkesztés és rendkívül jól
lehetett vele érvényesülni, hiszen speciális szakértelem és drága nyomtatók
kellettek hozzá. Ma, amikor már szélesebb körben elterjedtek a felhasználóbarát
DTP programok és olcsóbbak lettek a nyomtatók, már nehezebb e téren munkához
jutni, hiszen sokan rendelkeznek a szükséges ismeretekkel és eszközökkel,
nagyobb a konkurencia. Az évezredforduló táján úgy tűnik, a web alkalmazások
alapos ismerete és a hálózattal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok iránt
van növekvő igény. Az alapszabály: ha valamit könnyű megtanulni, azt a
tudást nehéz nagy haszonnal eladni. Olyan szakértelmet kell kifejleszteni,
melyre igény van, és amit lehetetlen egyik napról a másikra elsajátítani.
Készüljünk tehát fel erre, és áldozzunk sok időt és energiát az önképzésre,
ami bizonyosan megtérül!
- Milyen kapcsolataim vannak? Hogyan tudom képességeimet,
szaktudásom a piacra dobni?
A legfontosabb kérdés! Külön fejezetet lehetne írni az
önmenedzselés eszközeiről, módjairól. A marketing nem csupán reklám vagy
promóció, annál jóval több, összetettebb tevékenység. A távmunkát keresők
természetesen az Internetet is felhasználhatják arra, hogy képességeiket
megismertessék a potenciális megbízókkal. Csak címszavakban néhány módszer:
önéletrajzok eljuttatása adatbankokba, aktív részvétel szakma-specifikus
online fórumokon, networking, azaz hasonló érdeklődésű szakemberekkel való
kapcsolatok kiépítése, tartalmas web pagen keresztüli bemutatkozás, interaktív
portfolió készítés, partneri kapcsolatok kialakítása, levelező fórumokon
vitákba való bekapcsolódás, értelmes vélemény-csere, szervezeti tagság,
közösség építés. Ugyanígy az Interneten keresztül egyéni ötleteikből
akár saját vállalkozást, virtuális irodát is nyithat bárki, és az azzal
kapcsolatos teendőket azután önálló távmunkásként végezheti.
Andy Lake, az angol Flexibility című távmunka szakmagazin
főszerkesztője arra a kérdésemre, hogy mit tanácsolna, azoknak, akik mindenáron
távmunkában szeretnének a jövőben dolgozni a következőket válaszolta:
„Fontos, hogy mindenki tisztán lássa: a távmunka nem egy
új foglalkozás. Egyszerűen csak egy korszerű munkavégzési módszer. Tudni
kell, hogy mi az a képesség/tudás/információ/termék, amit az ember
el tud adni az elektronikus hálózatokon keresztül. A távmunka lényegében
egy jól használható mechanizmust nyújt a piac elérésére. Ugyanolyan fontos,
hogy a munkavállaló rendelkezzen piacképes ismeretekkel, megbízható szaktudással,
valamint jó kapcsolatokkal ahhoz, hogy munkához jusson. Az új ügyfelekért,
megbízásokért, megrendelésekért keményen meg kell dolgozni! Akinek már
van egy sikeres vállalkozása, az megpróbálhatja tevékenységének egy részét
távmunkába átvinni. Ehhez azonban megfelelő üzleti és hálózati ismeretekre
van szükség. Mindenképpen azoknak van nagyobb esélye a sikeres távmunkára,
akik már jól működő vállalkozást építettek ki, és úgy közelítik meg a kérdést,
hogy munkamódszereiket kívánják korszerűsíteni, hatékonyabbá tenni.”
III. Távmunka szabadidőben,
mellékállásban
Az, hogy valaki vállalkozást szeretne indítani vagy csak
egy kis pénzt keresni: két merőben különböző dolog. Aki vállalkozást akar
építeni, mielőtt belevág, tudnia kell, milyen előnyökkel és hátrányokkal
és állandó kötelezettségekkel jár vállalkozónak lenni. Aki nem akarja a
vállalkozás kockázatát vállalni, csupán mellékkeresethez jutni, annak elég,
szaktudására és alapozva jó kapcsolatot épít ki olyan cégekkel, vagy egyéni
vállalkozókkal, akiktől rendszeres megbízásokat kaphat.
A potenciális táv-munkalehetőségek nagy része tehát elvileg
már adott, de többségében még kiaknázatlan. Az átállás folyamatában pedig
a kezdeményező távmunkavállalóknak is nagy szerepe van. A fenti kérdésekre
adott válaszok alapján érdemes elgondolkodni azon, ki hogyan találhat tényleges
távmunka lehetőségekre, illetve hogyan alakítsa ezeket ki önmagának.
Fontos hangsúlyozni, hogy a távmunka lehetőségeket elsősorban
a munkaerőpiaci viszonyok, tehát a munkaerő iránti kereslet és kínálat
határozza meg A leendő távmunkásoknak tehát erre a versenyre kell
felkészülniük.
Felkészülés a távmunkára
A távmunkára való felkészülés első lépcsője az önértékelés:
annak eldöntése, hogy az egyén szakmája, szakértelme, illetve adott tulajdonságai,
temperamentuma révén alkalmas-e távmunkavégzésre. Fontos a célokat is előre
meghatározni, és később nyomon követni azok megvalósulását. Ha például
a távmunkára váltás elsődleges célja az, hogy több időt töltsünk a családdal,
de a távmunka során épp ellenkezőleg, képtelenek vagyunk elszakadni a munkától,
szinte csak fizikailag létezünk a környezetünk számára: a távmunka inkább
problémákat okoz majd, és nem szolgálja az élet minőségének javítását.
Tudatosan próbáljuk meg kiaknázni a távmunka pozitívumait.
Döntés előtt önértékelés: alkalmas vagyok-e a távmunkára?
Nem minden ember alkalmas távmunka-végzésre. Ennek okai
egyrészt a végzett szakma, másrészt az egyénre jellemző különböző személyiségjegyekben
rejlik. A távmunkavégzésre alkalmas személy pszichológiai profiljában olyan
tulajdonságok szerepelnek, mint: önfegyelem, önállóság, kreativitás, koncentráló
képesség, az átlagosnál alacsonyabb társasági igény.
Vannak emberek, akik jobban tudnak koncentrálni akkor,
ha nyugodt, zavartalan környezetben dolgozhatnak egyedül, míg másokat éppen
ellenkezőleg, aktív munkára serkent a mozgalmas légkör, az irodai jövés-menés.
Vannak, akik optimalizálni tudják teljesítményüket a hagyományos
8-5 óra közötti időszakra, míg mások sokkal hatékonyabban tudnak dolgozni
hajnalban, vagy az éjjeli órákban, esetleg rapszodikus időbeosztásban.
Sok ember számára valóságos főnyeremény, ha nem kell naponta
felesleges időt töltenie az utazgatással, míg mások számára a munkába-
ás hazajárásra és fordított idő éppen arra kell, hogy ezalatt mintegy átkapcsoljanak
a privát életből az üzlet menetre és vissza.
Vannak, akik szeretik, ha magán- és munkahelyi életük
összemosódik, otthon is szívesen foglalkoznak munkájukkal, esetleg a család
többi tagjával együtt. Más munkavállalók örülnek, ha végre elszakadhatnak
a munkájuktól, és szeretik a privát és hivatali életet tisztán és határozottan
kettéválasztani.
Sokrétű önismeret segíthet annak eldöntésében, hogy valaki
alkalmas-e távmunka végzésre.
Ideális távmunka környezet megteremtése
Teremtsünk maguknak a munkához ideális környezetet otthonukban:
hacsak lehet egy külön dolgozószobát: kényelmes és ergonomikus bútorokkal,
korszerű felszereléssel.
Távmunka eszközök beszerzése, fejlesztése
Ha magunk álljuk a beszerzés költségeit, kezdetkor csak
a legszükségesebbeket szerezzük be. Legyen alapvető szempont az eszközök
megbízhatósága, és az elérhető support. Lehetőség szerint konzultáljunk
szakemberrel az eszközök kiválasztásakor. Szerencsésebbek számára a munkaadó
biztosítja a távmunkához szükséges eszközöket, ez lehet bérbe adás, vagy
vásárlás, illetve hozzájárul az üzemeltetés költségeihez, a felek között
kötött szerződés szerint.
Környezetben élők felkészítése
Fontos, hogy amennyiben távmunkásként otthon dolgozunk,
ezt fogadtassuk el a környezetünkkel is. Csak akkor tudunk zavartalan körülmények
között dolgozni, ha megkapjuk ehhez a környezetünk támogatását, megértését,
a családtagok együttműködését. Kisgyermekes anyának gondoskodni kell gyermeke
felügyeletéről, ha a munkáját a kisgyermek ébrenlétének ideje alatt is
folytatni akarja. Tévhit az, hogy a kisgyerekekről való gondoskodás és
a távmunkavégzés egyidőben megvalósítható.
Önképzés, önfejlesztés
A távmunka során számos új dolgot kényszerülünk megtanulni:
lépést kell tartanunk a technika fejlődésével, ismernünk kell legújabb
szoftverek, kommunikációs eszközök működését, használatát. Ismernünk kell
azokat a platformokat, melyeken a munkaadó vagy megbízó elvárja a munka
teljesítését.
Tanulás egy élethosszon át
„Lifelong learning”, azaz tanulás egy élethosszon át.
Napjaink gyorsan változó gazdasága, a technika rohamos fejlődése, az új
rendszerek és megoldások, többek között a Hálózat beépülése napi munkánkba
ezt követeli meg minden munkavállalótól. Aki ma versenyképes akar maradni
a munkaerő-piacon, rákényszerül arra, hogy akár beosztottként akár vezetőként
dolgozik, tovább tanuljon, új ismeretekkel bővítse és folyamatosan frissítse,
vagy egy speciális szakirányba továbbfejlessze tudását.
Távtanulás
A munka melletti tanulás legkézenfekvőbb alternatívája
a számítógéppel segített távoktatás, melynek lehetőségei egyre inkább kiépülnek
a világon, így hazánkban is. Világtendencia, hogy a felsőoktatás és a felnőttoktatás
egyre nagyobb hányada valósul meg távoktatás keretében. Az Internet egyre
több lehetőséget nyújt az egyének számára távtanulásra. A hálózaton tömegesen
léteznek különféle tanfolyamok, melyek kombinálják az email és a web lehetőségeit
az oktatás, gyakorlás és számonkérés folyamatában.
Táv-önmenedzselés
A táv-önmenedzselés fogalma magában foglalja azokat a
tennivalókat, melyek segítségével az egyén az Internet, az email és a web,
az online kommunikáció lehetőségeinek hatékony kiaknázása által egyre
szélesebb körű ismertséget, referenciákat, megbízásokat, munkát/állást
szerezhet vagy önálló vállalkozást indíthat.
Figyelem! A tavmunkainfo.hu INGYENES hirdetési lehetőséget kínál azoknak a MUNKAADÓKNAK, akik lehetővé teszik munkatársaik számára, hogy időben és térben rugalmasan, részben vagy egészben otthonról végezhessék munkájukat.
HIRDETÉS FELADÁS (csak munkaadóknak!)
|