A felmérésről
Az Európai Unió által támogatott Neopraxis Program keretén belül a közeljövőben távmunka-tanácsadók képzése indul el Magyarországon. A program egy olyan speciális továbbképzési modul kidolgozására tesz kísérletet, melynek segítségével a munkaadók az Európai Unióban is alkalmazott módszerek szerint tudnak majd távmunkát bevezetni, abban az esetben, ha úgy döntenek, hogy ezt atípusú munkát is alkalmazni kívánják humán erőforrás gazdálkodásuk során. A programban Magyarországon kívül Ausztria, Franciaország és Spanyolország vesz részt, amely országokban - Magyarországhoz képest - a távmunkás foglalkoztatás nagyobb hagyományokkal rendelkezik. A képzési program kidolgozását megelőzőena program magyarországi résztvevője, a Magyarországi Női Alapítvány (MONA) megbízásából a Psyma Hungary Piac- és Közvéleménykutató Kft felmérést végzett a magyarországi közép- és nagyvállalatok körében a távmunka helyzetéről, esélyeiről. A vizsgálat bázisát egy kérdőíves felmérés jelentette, amely 100 véletlenszerűen kiválasztott közép- és nagyvállalat felső vezetőjét érintette. (A minta összetétele követi a gazdálkodó egységek országos összesítésben jelentkező területi, ágazati megoszlásait.)

A távmunkások létszámát illetően nagyon impozáns számok olvashatók nemzetközi kitekintésben, különösen az Egyesült Államokban, de a távmunka sikerországának tekinthető India is, vagy Európában például a skandináv államok. Magyarországon távmunkások csak nagyon kis számban dolgoznak, számuk százalékos formában - a foglalkoztatottak számán belül - törtszámban alig kifejezhető. A vizsgált körben is mindössze néhány cég alkalmaz távmunkásokat, s viszonylag kis számban.

Pedig volna igény erre az újfajta munkavégzési formára. A cégvezetők szerint - ha ehhez a feltételek is adottak volnának - minden tizedik munkavállaló távmunkásként végezhetné a munkáját a cégnél. Legalábbis a felmérés során a kérdezettek - amikor megkértük őket arra, hogy gondolják végig: a betöltött munkahelyek hány százalékát tudnák (elvben) távmunkában elképzelni -átlagosan ekkora értéket adtak meg (10%). A távmunkahely létesítésének költségeit illetően nagyon különböző becsléseket adnak az érintett cégek. A válaszadók egyharmada maximum 300.000 Ft-os egyszeri kiadással számol. Ugyanennyien a beruházás költségét 300 és 600.000 Ft közötti összegben határozzák meg. Egyötödnyien úgy gondolják, hogy egy távmunkás munkahely kialakításának összege akár elérheti az 1 millió forintot is, minden tizedik válaszadó szerint pedig meg is haladhatja azt. Az adatok összességében azt mutatják, hogy a vizsgált körben egy távmunkahely kialakítása átlagosan kb. 600.000 Ft-ba kerülne.

A távmunka nagyon pozitív jelentéstartalommal jelentkezik a megkérdezettek körében. Országos szinten, a nemzetgazdaság egészében gondolkodva teljesen egységesen foglalnak állást az interjúalanyok, szinte mindenki a távmunkának inkább az előnyeit látja, mint a hátrányait. Ha a lehetséges előnyöket és hátrányokat egy másik aspektusból vizsgáljuk, vajon a megkérdezettekhogyan vélekednek a távmunka alkalmazásáról általában a munkaadók szempontjából, már nem ennyire egyértelmű a kép. Bár a többség - a kérdezettek 70%-a továbbra is inkább az előnyökre helyezi a hangsúlyt, a válaszolók 30%-amár inkább a hátrányokat veszi számba.

A távmunka makrogazdasági előnyei leginkább abban manifesztálódnak, hogy a kérdezettek szerint a csökkenő közlekedő munkaerő következében a közutak zsúfoltsága csökken, s ezzel párhuzamosan javul a környezeti tényezőkállapota (a légszennyezettség, a zajártalom szintje, stb.). Mikroszinten- a gazdálkodó cégek szintjén - a legnagyobb pozitívumként a költséggazdálkodásban elérhető megtakarítások jelentkeznek: a csökkenő iroda, bérleti, stb. költségek.

A távmunka-alkalmazás kapcsán globális szinten gyakran hangzik el érvként, hogy ez kedvező kihatással lehet a munkanélküliek számának alakulására. A távmunka és a munkanélküliség kérdésének összekapcsolása Magyarországon kevéssé valószínűsíthető, legalábbis a vizsgált körben nagyon kevés olyan válaszadó van, aki úgy gondolja, hogy "a távmunka alkalmazása jelentős mértékben csökkentené a magyarországi munkanélküliséget". Ebben mindenbizonnyal szerepet játszik az is, hogy a távmunka alkalmazásnak egy sor olyan feltétele van, amely a munkavállalókkal szemben komoly kvalifikációs igényeket támaszt (számítógép-kezelés, nyelvtudás, stb.), s ennek a magyarországi munkanélküliek képzettségük hiányosságaiból fakadóan kevéssé tudnak megfelelni.

Ha a távmunka a munkanélküliség visszaszorításában - a kérdezettek szerint- nem is lehet hatékony "fegyver", a területileg egyenlőtlen gazdaságifejlődés kiigazításában, a leszakadó régiók - például a lassabban fejlődő kelet-magyarországi térség - felzárkóztatásában már szerepet játszhat.A távmunka alkalmazása ugyanis nem ismer földrajzi korlátokat. Közismert tény, hogy Magyarországon a munkavállalók területi mobilitása nagyon gyenge intenzitású, a távmunka-hálózatok kiépítése viszont ebben a tekintetben kedvező változásokat indukálhat.
 

Vélemények a távmunka-alkalmazás gazdasági összefüggéseiről
(Ön mennyire ért egyet a következő állításokkal?
Kérjük, osztályozzon 1-5-ig: (az 5-ös jelentse azt, hogy teljes mértékben egyetért, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem ért vele egyet.) (N=100)

Annak ellenére, hogy a megkérdezettek körében a távmunka elvi szinten nagyon kedvező fogadtatásra talál, mindez azonban nem vezet ahhoz, hogy a cégek távmunkásokat foglalkoztassanak, illetve tervbe vegyék ennek gondolatát. Ha specifikáltabban vizsgáljuk a kérdést, s azt nézzük: maguk a konkrétcégek tervezik-e, hogy a közeljövőben távmunkásokat alkalmazzanak, többen elutasítóan nyilatkoznak. A cégek majdnem négytizede mutatkozik elzárkózónak, ők nem vagy csak a távoli jövőben tudják elképzelni távmunkások foglalkoztatását (36%). Velük ellentétben a cégek ugyancsak majdnem négytizede viszont máregyértelműen nyitott: ők szívesen alkalmaznának távmunkásokat, s öt éves távlatban el is tudják képzelni, hogy mindez meg is valósulhat (39%). A többiek - a cégek egynegyede - köztes helyet foglal el: sem nem annyira nyitott, sem nem annyira elzárkózó, ők 5-10 év távlatában tudják elképzelni, hogy távmunkásokat foglalkoztassanak (25%).

Tekintettel arra, hogy a távmunka-alkalmazás egy sor technikai, jogi, financiális, stb. problémát vet fel, a távmunka alkalmazását diszpreferáló kérdezettek is számos hátráltató tényezőről tesznek említést. Ha azonban ezek közül egy olyant akarunk kiemelni, amely a leginkább hatással lehet az elzárkózásra, az a távmunka alkalmazással együtt járó adatvédelmi nehézségekből fakadó probléma. (Természetesen az adatvédelmi problémák nem távmunka-specifikus problémák. E problémák kezelésének igénye általános jelleggel jelentkezik minden elektronikus, informatikai jellegű kapcsolattartásban, pl. kártyahasználat, internet használat, stb.) Nem véletlen, hogy a cégek a távmunka bevezetés kapcsán elsősorban ezen a területen várnának el szakmai segítséget. Emellett sokan várnának információkat a távmunka-alkalmazás jogi, munkajogi vonatkozásairól, illetve segítséget a felmerülő munkaszervezési kérdésekben.

Felmérésünk tanúsága szerint a távmunka alkalmazás kapcsán ugyancsak erőteljes visszatartó hatása van annak is, hogy a cégek egyáltalán nem biztosak abban: a távmunka-végzés a hagyományos, ''benti'' munkavégzési formákhoz képest hatékonyabb munkát, magasabb teljesítési színvonalat eredményez. Annak ellenére, hogy a nemzetközi szakirodalomban megjelentek már különböző becslések arra vonatkozóan, hogy a távmunka mennyiben teremt kedvező feltételeket a hatékonyabb munkavégzéshez, mindez a megkérdezettekre - ha egyáltalán tudnak ezekről a számításokról - kevéssé hat. Úgy tűnik, ahhoz, hogy a távmunka a jövőben Magyarországon is tömegesebben elterjedjen, sokkal erőteljesebben kellene tudatosulnia a távmunka és a hatékony munkavégzés összefüggéseinek.

Figyelem! A tavmunkainfo.hu INGYENES hirdetési lehetőséget kínál azoknak a MUNKAADÓKNAK, akik lehetővé teszik munkatársaik számára, hogy időben és térben rugalmasan, részben vagy egészben otthonról végezhessék munkájukat.