A nyelvükben viszonylag újonnan belépő kifejezésről lévén szó -  talán 10 éve sincs, hogy valaki valahol először kimondta a szót magyarul: távmunka - jelentéstartalmát ma is nagy fogalomzavar övezi. Sokan félreértelmezik jelentését, jelentőségét, és ma is számos tévhit él a köztudatban a távmunkával kapcsolatosan Magyarországon. Vannak, akik otthonukba zárt, világtól elszigetelt, önkizsákmányoló rabszolgáknak képzelik a távmunkásokat, és létezik a rózsaszínű álom az otthonról dolgozó kismamák és mozgáskorlátozottak tömegeiről, a munkanélküliség elleni csodaszerről.

A távmunka, ahogyan azt jól fejezi ki az eredeti angol szóösszetétel is (telework) a hagyományos munkahelytől, irodától távolról végzett munkát takar. Ha azonban csupán a cég telephelyétől való távolság volna az egyetlen kritérium, akkor akár a kamionsofőröket is távmunkásoknak nevezhetnénk. A távmunka fogalmába azonban feltétlenül beletartozik a munkaadóval való elektronikus kapcsolattartás, online kommunikáció. A távmunka tehát a munkába való utazást iktatja ki, lényege, hogy távmunka-végzés esetén nem a munkavállaló utazik a munkahelyére, hanem munkája, illetve annak eredménye jut el távközlési vonalakon a munkaadóhoz. Éppen ebből adódnak előnyei is: a közlekedést kiváltó elektronikus kapcsolattartás olcsóbb, hatékonyabb, rugalmasabb munkaszervezést tesz lehetővé.

A távmunka tehát nem más, mint egy korszerű üzemszervezési módszer, egy új, időben és térben flexibilis ún. atipikus munkaforma, melynek mozgatórugója a hatékonyság növelése iránti igény. A távmunka alkalmazásának elsődleges motivációja tehát a költségtakarékosság: alkalmazásával a nagyvállalatok jelentős ingatlan és rezsi költségeket spórolhatnak meg, optimalizálni tudják erőforrásaikat. Ez évben először néhány hazai IT és távközlési nagyvállalat nagyobb létszámmal is megpróbálkozik a távmunka bevezetésével, saját dolgozói körében. A távmunkára való átállás egyelőre kísérleti jelleggel zajlik: az alkalmazottak önkéntes alapon választhatják az irodai munkával váltott otthon dolgozás lehetőségét úgy, hogy közben a vállalat irodaházában megosztott munkaállomások jönnek létre.

Az elmúlt 1-2 évben Magyarországon végzett távmunka kutatások azt mutatták ki, hogy Magyarországon, szemben az európai 6%-kal, 1%-ot sem éri el a távmunkások aránya. A jelenleg távmunkát végzők nagy része ún. kényszervállalkozó, aki csupán azért alapított céget, hogy úgymond számlaképes legyen. A vállalatok ugyanis szervezetükön belül alig alkalmazzák a távmunkát, külsősök megbízása esetén pedig preferálják a költségként leírható szolgáltatásokat, kibújva a magas TB terhek, személyi költségek fizetése alól. A klasszikus, alkalmazotti távmunka jelenléte tehát hazánkban elenyésző, elterjedését hátráltatja a konzervatív munkakultúra, a menedzserek újtól való ódzkodása. A vállalatvezetők többsége képtelen elsajátítani a távolról való menedzselés képességét, az objektív eredménymérésen alapuló ellenőrzést, amely a távmunka alapja lenne. A szemléletváltás nem valósítható meg egy konzervatív munkaszervezésre épülő szervezetben, ahol az értékelés a dolgozók jelenléte, és nem munkájuk eredménye alapján történik. Ráadásul, a vállalatok ma még túlságosan költségesnek tartják a távmunkahelyek kialakítását.

A változást lassítja számos objektív tényező is, makrogazdasági tényezőktól kezdve a lakóterek átlagos méretéig. Szemben az amerikai 50% fölötti, vagy az európai 40% körüli penetrációval Magyarországon csupán az otthonok 18-20%-ában található személyi számítógép, ezek harmada is elavult, munkavégzésre, és gyors adatcserére aligha alkalmas. Az internetezők száma sem nőtt az elmúlt években jelentős mértékben – a lakosság kb. egytizede használja az internetet - a távközlési díjak magasak, a napközbeni online kapcsolattartás luxus.

A KHS adatai szerint Magyarországon ma minden harmadik foglalkoztatott számítógéppel dolgozik. Figyelemre méltó adat, hiszen a távmunkás fő munkaeszköze a számítógép, amely, ha megfelelő sávszélességű és biztonságos összeköttetésben áll a vállalati irodával, onnan távolra (otthonokba is) kihelyezhető.  A lehetőség tehát elvileg adott, a feltételek változásával várhatóan itthon is nő majd a távmunka lehetőségek száma.

A március 31-én Budapesten a Magyarországi Női Alapítvány (MONA) által rendezett Telework in Europe 2001 c. konferencián az állami döntéshozók, vállalatok és a sajtó képviselői mellett potenciális távmunkavállalók és a szakszervezetek, munkavállalói érdekvédelmi szervezetek képviselői is megjelentek, jelezve, hogy a távmunka egyre szélesebb kört érdeklő és érintő témává válik hazánkban is.

Figyelem! A tavmunkainfo.hu INGYENES hirdetési lehetőséget kínál azoknak a MUNKAADÓKNAK, akik lehetővé teszik munkatársaik számára, hogy időben és térben rugalmasan, részben vagy egészben otthonról végezhessék munkájukat.