Munkamódszerek forradalma az ezredfordulón
A jelszó: rugalmasság
Interjúalanyom: Andy Lake
A távmunka fogalma több oldalról is
megközelíthetõ, most azonban folytatjuk elõzõ
cikkünk alapgondolatát, mely szerint a távmunka
az információs társadalomban egyre inkább elõtérbe
kerülõ, és mind szélesebb körben alkalmazott
újfajta munkamódszer. Hogy ez pontosan mit
jelent, és elterjedése milyen változásokat
hoz a dolgozók, a vállalatok, helyi közösségek,
a társadalmi és természeti környezet vonatkozásában,
ma már külön kutatási területet képez.
Olyan szakembert kerestünk, aki évek óta foglalkozik
ezzel a kérdéskörrel, és az elmúlt évek
alatt összegyûlt kutatási anyagokat, érdekes cikkeket,
elemzéseket az Interneten keresztül a nagyközönség
számára is elérhetõvé tette.
A következõ interjú alanya Andy
Lake , a http://www.flexibility.co.uk
web címen fellehetõ „Flexibility - The Interactive Forum
on New Ways of Working" cím alatt futó díjnyertes
online szakmai magazin fõszerkesztõje, aki a távmunkát
amellett, hogy folyamatosan kutatja és elemzi, önmaga
is rendszeresen végzi.
Hogyan jött létre a „Flexibility" elnevezésû
website, illetve miként lett az egykor nyomtatott kiadványból
folyóiratból online magazin?
A Home Office Partnership (www.hop.co.uk),
amely az új típusú munkamódszereit kutatásával
és ezek nagy szervezeteknél való megvalósításával,
stratégiai fejlesztésével foglalkozik, 1993-ban elindította
el a Flexibility c. üzleti hírlevelet. A kiadvánnyal
az volt a fõ célunk, hogy felkeltsük az érdeklõdést
a kialakulóban levõ újfajta, rugalmas munkamódszerek
iránt. Ezek közé tartozik a részmunkaidõs
foglalkoztatás, az idõszakos, a rövidtávú,
az éves munkaórában megadott munka, valamint a távmunka.
Létrehoztunk egy úgynevezett „tudás-bázist",
amely a témához kötõdõ esettanulmányokból,
trend-elemzésekbõl, könyvek és jelentések
recenzióiból, illetve az abban foglaltakat gyakorlatban alkalmazók
visszajelzéseibõl állt. Mivel munkánk egyre
inkább magába foglalta a kommunikációs technológiák
megismertetését és alkalmazását, furcsán
hatott, hogy publikációinkat papírra nyomtatjuk. Ezért
egyszer csak áttértünk az online megjelenésre,
és azt tapasztaltuk, hogy így jóval nagyobb közönséget
tudunk elérni, mint korábbi kiadványainkkal. Ezután
már nem láttuk szükségesnek, hogy hagyományos
nyomtatott formában is megjelenjen a folyóirat, egyre tartalmasabbá
váló web site-unk pedig mind népszerûbb, hiszen
a friss cikkeken túl egyéb szolgáltatásokat,
többek között gazdag archívumot és interaktív
online fórumot is kínál az érdeklõdõknek.
Mely közönséget célozzák
meg, és kik látogatják, olvassák a Flexibility
kikötõjét?
Rendkívül széles körbõl
tevõdik össze a látogatottságunk. Elsõdleges
célcsoportunk azok az menedzserek, akik stratégiai döntéseket
hoznak vállalataiknál a munkaszervezés, valamint az
információs és kommunikációs technológiák
fejlesztése terén. Ezen kívül rendkívül
élénk érdeklõdést tapasztalunk a diákok
részérõl, elsõsorban az MBA kurzusok hallgatói
közül.
Hogyan vélekednek a távmunkáról,
mint a munkaszervezés korszerû, rugalmas formájáról?
Vállalatunk nevében mondhatom, hogy a távmunkát
illetõen inkább realisták vagyunk mintsem evangelisták,
akikkel manapság gyakorta találkozni. Szerintünk egyszerûen
egy arról van szó, hogy ez ma a leghatékonyabb munkavégzési
forma, és egyben a legjobb megoldás a munkahelyi és
a magánélet ideális összeegyeztetésére,
a kettõ közötti egyensúly megteremtésére.
Saját életében milyen szerepet
játszott a távmunka, és hogyan lett távmunka
híve?
Angliában, Cambridge belvárosában
lakom. Amellett, hogy Cambridge egy gyönyörû történelmi
város, a közlekedés itt valami rémálom:
ez volt az elsõdleges szempont, amiért a napi ingázás
helyett magam is áttértem a távmunkára. Egyébként
a Flexibility c. kiadványunkban is nagy teret szentelünk
annak az egyre szélesebb körben vizsgált és alkalmazott
elképzelésnek, hogy a távmunka megoldást kínálhat
a közlekedés, elsõsorban a nagyvárosokban lakók
életét megkeserítõ mindennapos forgalmi torlódások
súlyos problémájára. A website egyik önálló
tartalmi részét képezi a „Telecommuting 2000" projekt,
amely a közlekedés jövõjét vizsgálja
az információs társadalom korában. Szlogenje:
New Ways of Working - Less Need to Travel, ami arra a tényre mutat
rá, hogy az új munkamódszerek, elsõsorban a
távmunka által csökkennek a munkával kapcsolatos
utazások, ami beláthatóan számos pozitív
hatással van mind az emberek, mind a közösségek
életére, és emellett a környezetvédelem
érdekeit is szolgálja.
Ha kevesebbet is, de bizonyára kimozdul a biztonságos
és kényelmes otthoni környezetbõl, hiszen vannak
olyan feladatok, amikor a személyes jelenlétére is
szükség van.
Természetesen. Amellett, hogy a tevékenységem
nagy részét a saját íróasztalomnál
tudom bonyolítani, mozognom is kell az ügyfelek, az irodám
és az otthonom között. Fõként az új
projektek beindításakor van szükség a személyes
jelenlétre, a partnercéggel való kölcsönös
megismerkedés szakaszában. Hetente kb. 2 teljes napot dolgozom
otthon, ami az összes munkaidõm 40 % -át jelenti. Hangúlyozom,
hogy a távmunka nem csak és kizárólag az otthon
végzett munkát jelenti. Vállalatunknál a cég
ügyfeleivel való kommunikációt, valamint egyes
termékeink/szolgáltatásaink (pl. Internet és
intranetes oldalak, stratégiai jelentések elkészítése)
úgymond kiszállítását nagyrészt
a email-en keresztül végezzük a cég irodájából.
Az online kommunikációnak köszönhetõen jóval
kevesebb tárgyalásra van szükség, nagyságrendekkel
hatékonyabban, gyorsabban tudunk dolgozni.
Hogyan változtatta meg a távmunka mindennapi
életét?
A távmunka több szabadságot és
rugalmasságot biztosít az életemben, Úgy alakult,
hogy három gyermekem egyedül nevelem, és a távmunka
segítségével tudtam több rugalmasságot
beépíteni az életembe. Természetesen a távmunka
nem helyettesíti a gyermekekrõl való gondoskodást,
hiszen a kettõ egyszerre, egyidõben nem valósítható
meg, de mindenképpen csökkenti az otthoni és munkahelyi
teendõk összeegyeztetésébõl adódó
stresszt, valamint különleges alkalmakkor, ha a családomnak
nagy szüksége van rám, könnyebben szabaddá
tudom magam tenni. Másrészrõl viszont, a távmunkával
kapcsolatos követelmények sok esetben többlet-terhet jelentenek,
hiszen a legtöbb munka projekt keretében zajlik, ami szigorú
határidõket ró az emberre, így a munkaidõ
esetenként túlmegy a napi 8 órán. Mindenképpen
nagy elõnynek tartom azonban azt, hogy én magam választhatom
meg azt, hogy hol végzem el az adott feladatot, és nem kell
az utazgatásra feleslegesen sok idõt pazarolnom.
Saját tapasztalatai szerint milyen hátrányai,
esetleges veszélyei vannak a távmunka-végzésnek?
Két dolgot említenék:
-
Sokat van az ember egyedül
-
Túl sok idõt tölt a monitor elõtt
Mit tanácsolna azoknak a magyar munkavállalóknak
(igen sokan vannak), akik távmunkában szeretnének
dolgozni? Hogyan találjanak maguknak munkát, és
hogyan szervezzék át életüket, ha már
sikerült távmunkássá válniuk?
1) Elõször is fontos, hogy tisztán
lássák: a távmunka nem foglalkozás. Egyszerûen
csak egy munkavégzési módszer.
Tudni kell, hogy
-
mi az, amit az ember el tud adni az elektronikus hálózatokon
keresztül
-
a távmunka lényegében egy jól
használható mechanizmust nyújt a piac elérésére
Fontos, hogy a munkavállaló rendelkezzen piacképes
ismeretekkel, megbízható szaktudással, valamint jó
kapcsolatokkal ahhoz, hogy munkához jusson. Az új ügyfelekért,
megbízásokért, megrendelésekért keményen
meg kell dolgozni.
2) Akinek már van egy sikeres vállalkozása,
az megpróbálhatja tevékenységének egy
részét távmunkába átvinni. Ehhez azonban
megfelelõ üzleti és hálózati ismeretekre
van szükség. Mindenképpen azoknak a vállalkozóknak
van nagyobb esélye a sikeres távmunkára, akik már
jól mûködõ vállalkozást építettek
ki, és úgy közelítik meg a kérdést,
hogy munkamódszereiket kívánják korszerûsíteni,
hatékonyabbá tenni.
3) Ha alkalmazott, saját vállalatánál
próbálja meggyõzni fõnökét arról,
hogy a távmunka kölcsönösen elõnyös munkamódszer
lehet. Alapozza meg érvekkel az állítását:
hangsúlyozza a távmunka alkalmazó oldalán jelentkezõ
elõnyeit: elsõsorban a hatékonyság növelõ
és költségcsökkentõ tényezõket.
A direkt gazdasági elõnyök mellett a „puhábbak"
is fontosak lehetnek a cég számára: többek között
ha általa elégedettebbek, hûségesebbek lesznek
dolgozói. Jó esetben a cég eszközöket is
adhat a dolgozóknak a távmunkához, illetve nem elképzelhetetlen,
hogy ha meggyõzõdött az elõnyökrõl,
átvállalja a költségek (pl. telefon, Internet
használat) egy részét.
4) Teremtsenek maguknak a munkához ideális
környezetet otthonukban: ez legjobb esetben egy külön dolgozószobát
jelent, kényelmes és ergonomikus bútorokkal, korszerû
felszereléssel. Néha azonban hagyják ott az íróasztalt,
a képernyõtõl elszakadva készítsék
el vázlataikat, olvassanak, szervezzenek alkalmanként személyes
találkozásokat is. Kerüljék a kávézás
és rágcsálás túlzásba vitelét!
Hogyan vélekedik az Ön országában
az „átlagember" a távmunkáról? Mennyire van
tisztában a lakosság a távmunka fogalmával?
Annak ellenére, hogy növekszik a távmunka
aránya, nagyon sokan félreértelmezik. Azt gondolják,
hogy a távmunka teljes mértékben otthonról
végzett munkát jelent, és azt, hogy ezáltal
együtt jár a teljes elszigeteltséggel. Gyakran hallani
azon aggodalmakat, hogy a távmunkában dolgozók elvesztik
karrier kilátásaikat, a vezetõk pedig nem képesek
megfelelõen felügyelni beosztottjaikat. Másrészt
viszont egyre nõ a távmunka ad hoc alapon történõ
alkalmazása, tehát az emberek gyakran ott és akkor
végzik el munkájukat, amikor az éppen kényelmes
nekik, pl. jellemzõ módon sokan hazaviszik, és otthon
írják meg sürgõs jelentéseiket, a hét
néhány napján alkalmanként otthonról
távdolgoznak, vagy az irodákból mind több cég
munkatársai a hálózaton keresztül tartják
a kapcsolatot az ügyfelekkel, partnerekkel.
A távmunka azonban nem csak a szellemi tevékenységek
terén hódít, de terjedõben van a manuális
munkák terén is. Példának okáért
a legnagyobb brit gázszolgáltató vállalat gázszerelõi
nem a cég központjába, hanem egyenesen haza járnak
mikrobuszukkal, majd otthon egy laptop és egy mobil telefon segítségével
végzik adminisztrációs munkájukat. Ezáltal
megtakarítják azt az utat, amit naponta a cég központjába
és vissza tennének meg azért, hogy reggel megkapják
a napi munkabeosztást, majd a nap végén bevigyék
az aznapi teljesítésrõl tett jelentéseiket,
elszámolásokat.
Támogatja-e a brit kormány a távmunka
tömeges elterjesztését?
A politikusok részérõl elhangzott
szép nyilatkozatok ellenére a távmunka a gyakorlatban
igen lassan terjed, és még messze vagyunk attól, hogy
uralkodó munkamódszerré váljon. A brit kormány
azonban letette voksát az információs társadalom
és gazdaság fejlesztése mellett, és maximálisan
támogatja az új információs és kommunikációs
technológiák (ICT) használatában jártas
munkaerõ kialakítását.
Vannak-e már a távmunkát illetõen
tanulmányaik, visszajelzéseik a Közép, Kelet-európai
régióból?
Nem, még nincsenek, de nagyon szívesen
vennénk ezen régiók szakembereinek véleményét,
tapasztalatát is, akár a publikációk között,
akár online fórumunkon.
Figyelem! A tavmunkainfo.hu INGYENES hirdetési lehetőséget kínál azoknak a MUNKAADÓKNAK, akik lehetővé teszik munkatársaik számára, hogy időben és térben rugalmasan, részben vagy egészben otthonról végezhessék munkájukat.
HIRDETÉS FELADÁS (csak munkaadóknak!)
|