Szeptember 12-14 között rendezték Helsinkiben a 2001. évi Európai Távmunka Konferenciát. Az amerikai terrortámadás másnapján kezdődő előadássorozatra érthetően kissé fáradt és feszült hangulatban gyülekezett a világ 34 országából érkezett közel 500 résztvevő. Megnyitójában az elnök is hangot adott a mindannyiunk fejében megfogalmazódó aggodalmaknak: "Az, ami tegnap történt, lehet, hogy örökre megváltoztatja a világot, és át kell értékelnünk azt is, amit eddig biztosnak gondoltunk. Bár az előadók nem készülhettek erre a váratlan eseményre, be kell kalkulálnunk, hogy valószínűleg mérsékelnünk kell a jövőre vonatkozó optimizmusunkat."

Optimista elképzelésekben pedig nem volt hiány. Az EU IST programjának képviselői tavalyi lisszaboni csúcsértekezleten megfogalmazott eEurope programból indulnak ki, melynek szellemében az EU célja, hogy "a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő tudás alapú társadalmává váljon, ahol a fenntartható gazdasági növekedés mind több és jobb munkalehetőséget és nagyobb szociális kohéziót teremt."

A bizottság szerint az információtechnológia alapú munkák, az új típusú ún. e-munkavégzés elterjedése és a munkaszervezés változása pozitívan járulhat hozzá e cél eléréséhez.  5 éven belül az európai munkavállalóinak 70%-a napi munkájában rendszeresen használni fogja az információs és kommunikációs technológiákat. Jelenlegi adatok szerint az európai dolgozók 45%-a használ a munkája során számítógépet, ez az arány a szellemi dolgozók körében eléri a 74%-ot. A dolgozók mintegy 20%-a otthoni PC-jén is dolgozik, bár 10 alkalmazottból csak 1 fér hozzá otthonról a vállalati intranet hálózathoz - állapítja meg az EU Információs Társadalom Főbizottságának jelentése.

A távmunka megnevezésre korábban használt telework kifejezést egyre inkább felváltja egy tágabban értelmezett ún. "ework" fogalom, melyet az EU így határoz meg: az e-munka a munkavégzés ill. munkaszervezés új formája, mely során a munkavállaló munkaidejének jelentős hányadát a munkaadó telephelyétől vagy a teljesítés helyétől távol tölti, és ahol a dolgozó munkája során adattovábbítás céljából az információtechnológia eszközeit - legfőképpen az internetet - veszi igénybe. Az ework fogalomkörébe beletartozik az otthonról végzett munka, a vállalati irodával és más helyszínekről felváltva végzett munka, a mobil munka és a távmunka-központokból végzett munka is.

Az emunka elterjedtségét vizsgálva az Empirica Kutatóintézet legfrissebb adatai szerint a rendszeres távmunkavégzés alkalmazásának aránya  az EU átlagában nem haladja  meg a 4%-ot. A sorból továbbra is a skandináv országok, valamint Dánia és  Hollandia emelkednek ki.  Ezekben az országokban a távdolgozók aránya 10% fölötti.

Arra a kérdésre, hogy mivel magyarázza a klasszikusnak nevezett alkalmazotti távmunka rendkívüli elterjedtségét Dániában, az előadó a munkaadók és munkavállalók képviselői valamint a szakszervezetek között folytatott párbeszéd eredményeképpen létrejött keret-megállapodásokat emelte ki. A hosszú egyeztető folyamat során kialakult keret-megállapodás nagyban megkönnyíti a távmunka alkalmazásának mindkét fél számára megnyugtató szabályozását. Hasonló megállapodások születtek más európai országokban is (pl. Svédországban, Írországban), illetve folyamatban van EU szinten az erre vonatkozó irányelveinek kidolgozása.

A keret-megállapodások megkötéséhez a bizottság alapelvként javasolja a munkavállaló önkéntes részvételének biztosítását,  visszatérési lehetőséget a hagyományos "benti" munkavégzéshez, az alkalmazotti státusz fenntartását, a telephelyen dolgozókkal azonos bánásmódot, az információval való ellátás szükségességét, a költségek fedezését,  továbbképzés biztosítását, szükséges egészség- és munkavédelmi intézkedéseket, a munkaidő tiszteletben tartását, a privát élet és személyes adatok megőrzését, kollégákkal való folyamatos kapcsolattartást, valamint a kollektív jogok és egyenlő lehetőségek biztosítását.

Olli-Pekka Heinonen a finn Közlekedési és Kommunikácós miniszter a konferencia gálavacsorán tartott nagy sikert aratott beszédében  a munka világának változásáról beszélt. Érzékletes hasonlattal a hagyományos és új típusú munkahelyek közötti különbséget egy szimfonikus zenekar és egy jazz formáció működéséhez hasonlította. Mint gyakorló jazz zenész maga is tapasztalta, hogy bár egy jazzbanda élén nem áll látványosan vezénylő karmester, mégsem fullad káoszba a közös zenélés, hiszen ha más formában ugyan, de megvan az együttesen belül az a szigorú rend és az a szellemi vezetés, ami a sikeres közös alkotáshoz szükséges.

Annak ellenére, hogy a finneket a sztereotípiákat sugalló népi viccek hallgatag,  zárkózott embereknek festik le, Finnország élen jár a mobil kommunikációs iparban, és a technológiák alkalmazásában is. Sőt, talán már át is estek a ló másik oldalára is. "Aggódva figyelem a korszerű technológiák megszállottjait, akik az infokommunikációs eszközök öncélú rabjává, függőivé válnak. Nem szabad megfeledkeznünk az eredeti célról, amiért ezeket az eszközöket megalkottuk, ez pedig nem más, mint az, hogy javítsunk életünk minőségén." - hangsúlyozta Heinonen.

Miközben a fejlett országokban rohamléptekkel fejlődik a technológia, és épülnek ki a nagy sávszélességű hozzáférést biztosító gyors hálózatok, egyre nagyobb lesz az ún.  digitális szakadék, a szegény országok lemaradása. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) képviselője szerint minél szegényebb egy ország annál drágább a telefon és az internet használata. A Föld lakosságának egyharmada számára még nem adatott meg az új technológiákkal való találkozás. Előadások hangzottak el a digitális szakadék veszélyéről, és az e folyamatot megakadályozása érdekében hozott célkitűzésekről, projekt tervekről.

Arra, hogy a technológiai fejlődés és a távmunka alkalmazása egy adott régióban új munkahelyek teremtésére képes, több esettanulmány is például szolgált. A konferencián külön szekcióülés foglalkozott a nagyvárosoktól távoli térségek fejlesztését célzó ework programokról. Norvégia északi részén az önkormányzatok közötti hálózat segíti a munkahelyteremtést. Észak-Skóciában üzleti alapon működő távmunka-központokban foglalkoztatják a jól képzett, nemzetközi megbízásokat magas színvonalon teljesíteni tudó helyi munkaerőt. Igazi sikertörténet a 18 ezres lakosságú kelet-finn város Kuusamo példája is, ahol jelentős fejlődést sikerült elérni az infokommunikációs technológiák oktatásával és ehhez kapcsolódó munkahelyteremtéssel. A projekt 250 fő számára teremtett tartósan fenntartható munkahelyeket, melyek fele a régióba telepített call centerekben létesült.

Mivel az információs társadalomban könnyebb a munkát költöztetni mint az embereket, a munka oda vándorol, ahol megfelelő infrastruktúra és emberi erőforrásra talál. Ezen mozgások irányait és mozgatórugóit vizsgálja a már második éve folyó EMERGENCE kutatás, mely szerint ez a folyamat egyszerre hordoz új esélyeket és fenyegetéseket egy-egy régió számára. Az eredmények figyelembevételével indul az európai hátrányos térségek felzárkózását segítő ún. Flexwork program, melyben partnerként Magyarország is részt vesz.

A konferencia-sorozat történetében először külön szekcióülés foglalkozott a Kelet-Európai országokban zajló változásokkal. A régió országai közül Észtország, Litvánia, Szlovénia, Lengyelország és Magyarország meghívott előadói tartottak beszámolókat, és vettek részt az ework téma köré szervezett információcserében.
 

Figyelem! A tavmunkainfo.hu INGYENES hirdetési lehetőséget kínál azoknak a MUNKAADÓKNAK, akik lehetővé teszik munkatársaik számára, hogy időben és térben rugalmasan, részben vagy egészben otthonról végezhessék munkájukat.