A londoni Telework2000 konferenciáról készült beszámoló befejezéseképpen néhány tényszerű adatot emelünk ki az IST (Information Society Technologies) által frissen közzétett európai távmunka felmérés eredményeiből.

Az EU országaiban a korábbi jóslatoknak megfelelően 2000 év végéig az európai távmunkások száma biztosan eléri a 10 millió főt. Ez magába foglalja a távmunkások legszélesebb rétegeit, a következő megoszlásban: jelenleg közel 3 milliós a rendszeresen otthonról dolgozók tábora, ugyanennyien vannak az alkalmanként távmunkázók,  2,3 millióra tehető a mobil  (tehát változó helyszínekről dolgozó) távmunkás, és ma már mintegy másfél millióan vannak az otthoni kisirodával rendelkező egyéni és kisvállalkozók.

A távmunka, mint korszerű munkavégzési forma alkalmazása fiatal trendnek mondható a legtöbb európai országban. Jellemző a német példa, ahol a távmunkások jelenlegi aránya (6%) pontosan megegyezik az európai átlaggal. Németországban 5 évvel ezelőtt a vállalatoknak csupán 29 %-a alkalmazta a távmunkát valamilyen formában, az elmúlt két évben viszont  54 % indított távmunka projektet.

Egyedül a skandináv országokra jellemző az 5 évet meghaladó távmunka gyakorlat. A különbség jól látszik a statisztikai adatokban is: az észak-európai országokban messze az európai átlagot meghaladó  a távmunkában dolgozók aránya. Finnországban 17%, Svédországban 15%, úgyszintén magas a távolról, rugalmasan dolgozók aránya Hollandiában (15%), Dániában (10%) és Nagy-Britanniában (8%).
 
A felmérés részletesen kitér az európai távmunkavállaló és távmunkaadó jellemző profiljára.  Napjainkban az átlagos európai távmunkás 39 éves, döntéshozó pozícióban lévő férfi. Továbbra sem látszik beigazolódni a média által sugallt sztrereotípia az otthoni PC mellől gyermekeket nevelő anyáról. Annak ellenére, hogy munkavállalói oldalról továbbra is a család-munka egyensúly megteremtése a távmunka iránti érdeklődés egyik fő mozgatórugója, a felmérés eredménye szerint a távmunkában dolgozóknak csupán 25%-a nő.

Az átlagos európai távmunkásra továbbá jellemző a felsőfokú végzettség vagy speciális szaktudás, valamint legalább középvezetői funkció. A távmunkások nagyobb részét a menedzseri pozíciókban lévő vezetők teszik ki. A távmunka tehát továbbra is túlnyomórészt a magasan kvalifikált,  speciális tudással rendelkező dolgozó réteg előtt megnyíló alternatíva.

Elgondolkodtató a felmérés azon megállapítása, miszerint a távmunkások általában többet dolgoznak az irodában dolgozóknál. Az, hogy a többletmunka abból ered, hogy elsősorban azokból válnak távmunkások akik egyébként is hajlamosak a munka rabjává válni, vagy a nagyobb megterhelés éppen a távmunka következménye, egyelőre nyitott kérdés.

A felmérésben a munkaadói oldalt jellemző statisztikai adatok egyértelműen kimutatták azt a trendet: minél nagyobb egy vállalat, annál inkább készen áll a korszerű munkaformák bevezetésére. Az 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek, szervezetek több mint 2/3-a alkalmazza a távmunkát valamilyen formában. Az európai helyzetjelentésben bemutatott esettanulmányok főszereplői idén a nagy biztosítótársaságok voltak.

A németországi LVM Versicherungen 100 millió német márkát takarított meg azáltal, hogy a tervezett észak-münsteri irodaház felépítése helyett nagyszabású távmunkaprogramba kezdett. Jelenleg a biztosítótársaság központjában alkalmazott munkatársak 30%-a, mintegy 500 fő dolgozik otthoni irodájából. Az LVM 10%-os produktivitás növekedést mutatott ki a távmunkások körében.

A legtöbb európai országban, és egy közelmúltban Budapesten rendezett távmunka témájú tapasztalatcserén elhangzottak szerint hazánkban is jellemző folyamat a vidéki fiókhálózatok leépülése, a bankok és biztosítótársaságok helyi kirendeltségeinek, a vállalatok által fenntartott méregdrága irodaházak számának csökkentése. Új trend az adminisztratív funkciók call centerekben történő centralizálása. Ilyen esetekben a távmunka a központtól földrajzilag távol eső, mégis nélkülözhetetlen szaktudás elérésének eszköze lehet.

Annak ellenére, hogy az európai vállalatok, szervezetek nagy része ma már elfogadóan viszonyul a távmunkához, még ma is nagyon sok tényező gátolja  a rugalmas módon szervezett munkafolyamatok szélesebb körben való terjedését. Az európai felmérés során meginterjúvolták a vállalatok döntéshozóit arról, mit tekintenek ma a távmunka legfőbb akadályának. Legtöbben az adatvédelem kérdését jelölték meg első helyen. Másodikként szerepeltek a távmunkában végzett munka munka minőségével a produktivitással kapcsolatos aggályok. ''Jó gondolat a távmunka, de nem hiszem, hogy az én alkalmazottaim körében működne'' – még ma is sok vezetőre jellemző ez a  fajta hozzáállás – fogalmazott a londoni konferencián tartott előadásában egy távmunka-tanácsadó.

A menedzserek távmunkával kapcsolatos ismereteinek hiánya volt 5 évvel ezelőtt a távmunka terjedésének legfőbb akadálya, ami ma már nem számít elsődleges akadálynak, bár még sokhelyütt jellemző a vezetők tájékozatlansága. További gátként említették a vállalatok döntéshozói a távmunkások irányításának nehézségét, a változás iránti motiváltság hiányát, a magas költségeket, a kommunikáció szervezésének nehézségeit, egészségügyi, társadalombiztosítási, munkajogi problémákat, valamint, igaz csak az utolsó helyen, a munkavállalók távmunka iránti érdeklődésének hiányát és a szakszervezetek ellenállását.

Az európai távmunka helyzetéről készült legfrissebb jelentés (200 oldal) teljes terjedelmében letölthető a www.eto.org.uk web oldaláról.
 

Figyelem! A tavmunkainfo.hu INGYENES hirdetési lehetőséget kínál azoknak a MUNKAADÓKNAK, akik lehetővé teszik munkatársaik számára, hogy időben és térben rugalmasan, részben vagy egészben otthonról végezhessék munkájukat.