A távmunka térhódítása Európában

A távmunka, mint a munkaszervezés korszerű formája elsőként az Egyesült Államokban terjedt el, ahol a technológiai fejlődés először érte el azt a szintet, hogy a munkavállalók ezrei, mára már milliói számára valósággá vált az otthonról (vagy a helyi teleházból) végzett munka lehetősége. Jelenleg az USA-ban mintegy 15 millió távmunkást tartanak számon (ez az adat az egyes kutatásokban definiált távmunka fogalomtól függően eltérhet) de tény, hogy a növekedés mintegy 20 éve folyamatos és a trendek további felívelést jeleznek. Az elkövetkező évtizedre a távmunka szakértői és független kutatóintézetek egyaránt a távmunka globális elterjedését jósolják.

Európa - a globális falu
A modern adatátviteli technológiák alkalmazásával az információ útvonalának hossza egyre kisebb jelentőségű. Ugyanez vonatkozik az emberi erőforrásokra is: az emberi szaktudás és munkaerő a földrajzi korlátok, távolságok legyőzésével a világ szinte bármely pontjáról elérhető, rugalmasan alkalmazható. A világ, az EU kifejezésével élve „globális falu”-vá zsugorodik, amit egy globális piac, és globális munkaerőpiac és természetesen egy - elsősorban Európa számára - óriási kihívást jelentő globális verseny jellemez.

Elérkeztünk az információs társadalom határához, hiszen a mérhetetlen mennyiségű adat, szöveg, hang, kép, mozgókép gyors és olcsó továbbítását lehetővé tevő „információs szupersztráda” megállíthatatlanul szélesedik, köszönhetően a számítástechnika és a telekommunikáció gyors fejlődésének. Ezek a változások képezik a távmunka terjedésének alapját.

Az európai távmunka, mind a keresleti mind a kínálati oldalról kombináltan ható ösztönző tényezők következtében a látványos fellendülés időszakát éli. A távmunka-végzés iránti igények növekedését hozza magával a távközlési technológiák gyors fejlődése, az európai telekommunikációs piacok liberalizálása, ennek okozataként a távközlés egyre olcsóbbá válása, az IT szektor térhódítása, a számítógépek, a felhasználóbarát  alkalmazások, az internet egyre nagyobb arányú otthoni használata, valamint a hálózati kultúrát már az iskolában megismerő új nemzedék megjelenése a munkaerőpiacon. A kínálati oldalon a gyorsan változó gazdasági környezet, a rugalmasan alkalmazható szakértelem, és a költségtakarékosság szempontjai ösztönzik a cégvezetőket a új munkamódszerek bevezetésére.

A távmunka támogatását a legtöbb európai országban az állam is felvállalja, belátva, hogy egy jól átgondolt távmunka-koncepció megvalósítása pozitív hatással lehet a társadalom és a gazdaság egészére, megoldást kínálhat többek között a városi közlekedés, a légszennyezés, a foglalkoztatottság problémáira, miközben az elmaradott régiók gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolását is lehetővé teszi.

1999 - fordulópont az Európai távmunka fejlődésében
Európa legtöbb országában 1999-re érkezett el az idő, amikor a távmunkáról már kormány szinten komolyan is beszélnek, a téma fontos téma lett az egyes tagországok számára, és a szakszervezetek sem ellenségesen, hanem inkább pozitívan állnak a kérdéshez, készségesen együttműködnek a nemzeti távmunka szövetségekkel (Az EU országaiban mindenhol megalakult a távmunka nemzeti fedőszervezete). Országonként természetesen változó a helyzet, a növekedési ráta 1999-ben az addig lassú fejlődést mutató Németországban volt a legmagasabb. Ezt a németek konzervativizmusa magyarázza, ahogyan a német kutató fogalmazott: „ a németek szeretnek a kerítés tetején ülni és onnan nézni, mások mit csinálnak. Ha a dolog működik, ők is megvalósítják.” Ez történt most is: látva az északi országok távmunka sikereit Németországban is megindult az elmozdulás a rugalmasabb munkamódszerek irányába.

Európa - dinamikus növekedés
A legfrissebb felmérések szerint az európai országok közül Hollandiában  a legmagasabb a távmunkások aránya: 1999-ben a lakosság 18 %-a vett részt valamilyen formában a távmunkában. Az ETD (European Telework Development - www.eto.org.uk) közelmúltban közzétett adatai szerint jelenleg mintegy 7 millió távmunkás dolgozik Európában. Ez a szám még mindig jelentős lemaradást mutat az USA-hoz képest, a növekedés gyorsaságát tekintve azonban ez évben sikerült megelőznünk Amerikát. A távmunka elfogadása igen gyors ütemben terjed az európai országokban, 1999 során minden egyes EU országban jelentős mértékben (13-160%) nőtt a távmunkában dolgozó munkavállalók aránya. Az európai átlag 4,5%, szemben az amerikai 12,9 %-os penetrációval (részletes adatokat ld. a táblázatban)

A tipikus távmunkás
Az átlagos európai távmunkás 40 év körüli, magasan képzett, felelős beosztásban dolgozó férfi. A felmérés eredménye annak készítőit is meglepte, akik az általános felfogásnak megfelelően korábban azt hitték, hogy a távmunka elsősorban a nők számára kitalált megoldás: remekül összeegyeztethető a háztartás, a gyerekekről való gondoskodás az otthoni munkával. A sztereotípia megdőlt, a 10 EU tagországot vizsgáló felmérés szerint a távmunkásoknak csupán 20 %-a nő, 80 %-uk férfi. Az iskolai végzettséget vizsgálva még egy régi tévhitet oszlattak el: a tipikus távmunkás nem rabszolgamunkát végző adatrögzítő, épp ellenkezőleg, többségében felsőfokú végzettséggel rendelkező, vezető beosztásban lévő menedzser, adott területen kimagasló szaktudással rendelkező szakember. Az életkor tekintetében nagy a szóródás: a távmunkás populáció Skandináviában a legidősebb, Dániában a legfiatalabb.

Földrajzi különbözőségek
A skandináv országok a távmunka adaptációját tekintve az előző évekhez hasonlóan továbbra is az élvonalban vannak,  sőt, a felmérés készítői megfogalmaztak egy jól kirajzolódó Észak-Dél ellentétet is. Korábban az északi országok kisebb népsűrűségével magyarázták a távmunka gyorsabb fejlődését: mondván, a nagy távolságok miatt az elszigetelt kis települések lakói számára ideális megoldás a távmunka alternatívája, aminek elterjedésére a fejlett infrastruktúra és gazdasági környezet is gerjesztően hatott. Ezzel ellentmond, hogy Hollandia, a jelenlegi távmunka éllovas Európa legsűrűbben lakott országa. A felmérés készítői rámutattak, hogy nem pusztán gazdasági és demográfiai adatok befolyásolják a távmunka elfogadását ill. visszautasítását, az okok rendkívül szerteágazóak, és semmiképpen nem hagyhatók figyelmen kívül azok a kulturális különbözőségek, melyek egyes országokban kialakult napi életmódot, munkamorált jellemzik. Érdekesség, hogy a távmunka támogatását Hollandiában a Közlekedési Minisztérium vállalta fel, remélve, hogy a távmunka által megoldást találhat a rendkívül sűrű úthálózattal rendelkező ország kínzó közlekedési problémáira.

A következő évekre vonatkozó becslések szerint európaszerte megmarad a távmunka arányának dinamikus növekedése, ami 5 éve folyamatosnak mondható. Az európai távmunka történetében mérföldkőnek tekinthető 1994-es Bangeman- jelentés illetve az abból készült akcióterv az tűzte ki célul, hogy 2000 végére 10 millió távmunkás legyen Európában. Úgy tűnik, a jelenlegi növekedési ráta mellett ez a cél sikeresen megvalósul.

„Corporate telecommuting” azaz vállalati távmunka
Az európai távmunka helyzetét vizsgáló felmérés két nagy célcsoportra irányult: a lakosság mellett az intézményeket térképezte fel. Ezek szerint a távmunkát alkalmazó cégek mintegy 70 %-a 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalat. A felmérés készítői általánosságban kijelentették, hogy minél kisebb egy vállalat ill. intézmény, annál kevésbé jellemző a távmunka korai bevezetése és sikeres alkalmazása. A közép- és kisvállalkozások többsége még nem állt át az új típusú, rugalmas munkamódszerekre, miközben a nagy cégeknél tapasztalt, a távmunka területére specializálódott tanácsadók végzik a távmunkára való átállítást. Az észak-európai országokban az intézmények kb. felében alkalmaznak valamilyen szinten távmunkát. Nagyobb távmunka programokat indított Európa különböző országaiban többek között a Siemens, az IBM, az ICL, a DEC és a Unisys valamint a legtöbb európai távközlési óriáscég.

Nagyszabású távmunkaprogram a British Telecom-nál
A  BBC híradása szerint a legnagyobb brit távközlési vállalat a British Telecom egy éven belül 10 ezer dolgozó számára teremti meg távmunka lehetőségét. A program elsődleges célja a költségek csökkentése. A cég osztályvezetőit megkérték, hogy tegyenek javaslatot arra vonatkozóan, munkatársaik közül ki végezhetné a munkáját otthonról. Az értékesítésben dolgozók és a mérnökök többnyire már eddig is távdolgoztak, de a BT úgy gondolja, hogy az irodai dolgozók egy része is végezhetné otthonról munkáját - számítógép, fax, mobil telefon és az internet használatával. A projekt célja az átállással az irodák fenntartásával összefüggő tetemes költségek csökkentése. Ha az intézkedés eléri célját, az ország több pontján számos irodaépületet bezárhatnak majd. A BT célkitűzése, hogy egy éven belül a vállalat 100 ezer dolgozójának 10 %-a távmunkás legyen. A londoni fiókirodák száma az elkövetkező 4 évben  várhatóan 10 ezerről 3 ezerre csökken, a megmaradó munkahelyek egy része is megosztott munkaállomássá válik. Jelenleg több munkaállomás üresen áll, de a foglalt munkahelyek nagy része is gyakran a munkaidő 50 %-ban kihasználatlan.

A British Telecom várhatóan jelentős költségmegtakarítást tud elérni az új irodák építéséhez és a régiek rendbehozatalához szükséges befektetések csökkentésével. A cég igazgatója szerint a program segít a vállalati irodakapacitás és erőforrások jobb kihasználásában,  bevezetése kedvező hatással lesz a dolgozók életének minőségére és a környezetre, az ingázások csökkenése miatt. A szakszervezetek vezetőivel megkezdődtek a tárgyalások a távmunka bevezetéséről. A British Telecom külön web-állomást hozott létre az otthon dolgozók segítésére és a távmunka népszerűsítésére a www.workingfromhome.co.uk web címen.

Úgy tűnik, a „telecommuting” amerikai elterjedése nyomán az európai nagyvállalatok is kezdik felismerni a távmunka, mint korszerű, a cég jövedelmezőséget javító és mind a munkavállaló mind a munkaadó számára számos előnyt jelentő munkamódszer előnyeit. Amerikában már évek óta általános gyakorlat, hogy a vállalatok alkalmazottainak egy része napi ingázás helyett saját otthonában végzi el és távközlési csatornákon küldi be munkájának eredményét. Az ún. telecommuterek száma az USA-ban becslések szerint meghaladja a 15 milliót, és a növekedés rátája évenként kb. 15%. A távmunka az általános európai felfogással ellentétben nem minden esetben jelent elszigetelt, otthon egyedül végzett munkát, ellenkezőleg: a távmunkások többsége továbbra is bejár munkahelyére, de a hét néhány napján rugalmasan megtakaríthatja az utazásra fordított időt és pénzt: munkaidejében a céggel kötött megállapodás alapján munkaidőben otthon (vagy a lakóhelyéhez közel eső teleirodában, teleházban) dolgozhat. A távmunkát alkalmazó cégek természetesen kidolgozott stratégiával, gondosan megtervezett programokkal és eszközökkel rendelkeznek, melyek megalapozzák a távmunka munkaadó és munkavállaló számára kölcsönösen előnyös megvalósulását.
Az amerikai távközlési óriás, az AT&T  egy sikeres távmunka kísérletet követően már 1992- ben adaptálta a távmunkát. 1994-re a vállalat amerikai menedzsereinek 21 %-a  távmunkában dolgozott, és ez az arány mára 38 %-ra nőtt, ami 36.000 dolgozót jelent. Az AT&T által megfogalmazott definíció szerint „a távmunka: egy olyan üzleti stratégia, amely a kommunikáción alapuló irodatechnológia hatékony használatával a rugalmas munka környezetet támogatja, és ezáltal mérhető üzleti értéket teremt mind a vállalat mind az egyén mind ügyfelei számára.”

A távmunkát alkalmazó nagyvállalatok köre egyre szélesebb. A távmunka történetének első amerikai projektjei (a 70-es évek közepén, majd a 80-as években) a pénzügyi és biztosítási szektorban zajlottak. Később megindultak az informatika, a távközlés, a közlekedés, idegenforgalom, és számos más ágazatban, az üzleti mellett a közszférában is.  Légitársaságok és szállodaláncok értékesítéssel, helyfoglalással kapcsolatos feladataikat mind gyakrabban szervezik át call centerekbe, melyek a mai technológia mellett akár otthoni munkaállomásokból álló rendszerekként is működhetnek. Erre vonatkozóan a közelmúltban Nagy-Britanniában készült egy átfogó felmérés, amely kimutatta, hogy a jelenleg call centereknek csupán 4%-a alkalmaz távmunkásokat, de mintegy 42 %-uk tervezi a távmunka jövőbeni bevezetését. Ennek azért is van nagy jelentősége, mert a „call center iparág” Nagy-Britannia egyik legdinamikusabban fejlődő munkáltatója, ahol azonban a munkavállalók toborzása, a dolgozókat kielégítő munkakörülmények biztosítása sok esetben megoldhatatlan probléma elé állítja a cégvezetőket.

A kulcsszó: hatékonyságnövelés
Felmérések szerint a távmunkások átlagosan 10-25%-kal többet dolgoznak az irodába naponta bejáró munkatársaiknál, az otthoni munkavégzés tehát hatékonyabb, ami egyben az egyik fő érv a távmunka bevezetése mellett. A távmunka további előnyei a munkavállaló oldalán:  a nagyobb szabadság az egyéni munkavégzésben, a csökkenő stressz, a minőségi életmód változás, a kényelem,  a munkaerőpiacon szerzett versenyelőny, a hatékonyabb képességfejlesztés, a kevesebb utazással nyert idő és pénz nyereség valamint a mobilitás. Az alkalmazó vállalatok szempontjából: a költségek csökkentése és a munka hatékonyságának a növelése a fő motiváló tényezők.

Könnyen belátható, hogy a  távmunka a 21. században a globális gazdaság egyik meghatározó tényezője lesz, mellyel a vállalatoknak számolnia kell. A távmunka alkalmazása része lesz a legtöbb szervezet menedzsment stratégiájának, és erre a cégvezetőknek időben fel kell készülni. A vállalati stratégia  részeként a távmunka alkalmazásával javítható az iroda-kapacitás kihasználása, optimalizálható a megfelelő szaktudás igénybevétele, minimalizálhatók a környezeti hatások.
A távmunkára való átállás különösen indokolt lehet a következő esetekben:

1. A vállalat kinőtte az irodát, a zsúfoltság miatt nem hatékony a munkavégzés
2. A vállalat növekedni akar anélkül, hogy új irodaházat építene vagy bérelne
3. Túl magasak az ingatlannal kapcsolatos költségek
4. Nincs helyben elérhető megfelelő kvalitású munkaerő kulcsfontosságú feladatok elvégzésére
5.  Nagy az elvándorlás - a legjobb dolgozók távozása érzékenyen érinti a céget
6. A dolgozók elégedetlenek, túlórák, stressz és a napi ingázás miatt túlterheltek
7.  A konkurencia sikeresen alkalmazza a távmunkát

1. Hatékonyság növelése
2. Új (otthoni) munkahelyek létesítése alacsonyabb költségen
3. Ingatlannal kapcsolatos magas költségek csökkentése
4. Megfelelő kvalitású munkaerő/szaktudás alkalmazása földrajzi korlátok nélkül
5. Az értékes munkaerő megtartása
6. Dolgozók elégedettségének növelése, életkörülményeinek javítása által munkájuk hatékonyságának növelése
7. Versenyképesség növelése

A távmunka alkalmazása a legtöbb esetben jelentős költség-megtakarítást eredményezhet, feltéve, hogy a távmunkára való átállás  megfelelően előkészített és szakszerűen menedzselt projekt keretében történik meg.

Távmunka díjjal kitűntetett projektek
A mintát kereső távmunka alkalmazók meríthetnek a jól működő példákból: a legsikeresebb európai távmunka projekteket a hagyományosan november első hetében megrendezésre kerülő European Telework Week (ETW - www.etw.org) rendezvénysorozat keretében díjazzák. Ez évben 6 kategóriában 10 különböző országból összesen 26 jelölt adta be pályázatát. A díjkiosztáson idén az európai távmunka „eminense”, Dánia tarolt: három kategóriában söpörte be az első díjat. A díjnyertes projektek között volt a TeleDanmark távközlési szolgáltató cég távmunka reklámkampánya, melynek fő célja az volt, hogy széles körben felkeltse az érdeklődést és rámutasson arra, hogy a távmunka és rugalmas munka formák alkalmazását megcélzó stratégia kidolgozásával milyen előnyöket érhet el egy modern vállalat.

Távmunka szakirodalom
A „figyelemfelkeltés” kategóriában az 1999-es European Telework Awards díjkiosztó döntőjébe jutott a brit „All About Working From Home” című fiatal színes magazin. A fent említett dán távmunka reklámkampány ugyan elvitte a pálmát a brit kiadótól, a kezdeményezés azonban azért is figyelemre méltó, mert az elmúlt évek európai díjkiosztó ünnepségein sorban elismerést nyert egy-egy olyan folyóirat ill. magazin, melynek gerince, irányadó témája a távmunka, célközönsége pedig az otthon (is) dolgozók egyre bővülő tábora. Ilyen volt a német Teleworx magazin, amely egy év múlva az e-Commerce havilapba olvadt be és állandó rovatként. Hosszú távon önállóbbnak bizonyult a brit „Teleworker” magazin, amely korábban a brit Távmunka és Teleház Szövetség (TCA - www.tca.org.uk) hírlevele majd a British Telecommal közösen készülő színvonalas távmunka szaklap lett.

Tetemes a távmunka szakirodalma. Az elmúlt években könyvek és tanulmányok százai jelentek meg a távmunkáról, elsősorban angol nyelven. Az írott anyagok mellett az interneten közzétett szakanyagok, cikkek és esettanulmányok is nagyban segítik az érdeklődők tájékozódását. Európában a távmunka kétség kívül legátfogóbb információ bázisa az European Telework Online (ETO - www.eto.org.uk) információhálózata.

Távmunka Közép és Kelet-Európában
Az ETO (European Telework Online) éves távmunka jelentése idén először foglalkozik részletesen az Európai Unió tagságra törekvő Közép- és Kelet-Európai országokkal. A jelentés általánosságban kijelenti, hogy az egykori keleti blokk országaiban mért és becsült adatok messze elmaradnak a nyugati országok mutatóitól, azonban a keleti országok is felismerték már az információs társadalomra való felkészülés fontosságát és látják a felzárkózáshoz szükséges tennivalókat.

Az 1999 évi távmunka beszámoló szerint a távmunka általánosságban még nem terjedt még el ezekben az országokban, legfeljebb egy szűk réteg, főként a jól megfizetett, magasan képzett, a technológiát jól ismerő elit privilégiuma, és (bár vannak akik vitatkoznak ezzel az állítással) alkalmazása hasonló szinten áll, mint Nyugat-Európában 5-10 évvel ezelőtt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a keleti országokban is ugyanolyan ütemben valósul meg a korszerű munkamódszerekre való átállás, mint ahogyan az a nyugati országokban történt. A változások várhatóan gyorsabb ütemben zajlanak majd mind a technológia, mind a menedzsment és a humánpolitika terén.

Segíti a keleti országok gyorsabb alkalmazkodását a műszaki oktatás magas színvonala, a jól motivált és képzett munkaerő, és a viszonylagosan alacsony bérek, melyek előnyös helyzetbe hozhatják ezen piacokat a nemzetközi távmunka terén. Ezen erőforrások kihasználására, távolról való igénybevételére már ma is vannak példák. Érdekesség, hogy éppen egy innovatív bolgár cég segíti az európai távmunka hálózat honlapjának karbantartását és magasabb színvonalra emelését. A legtöbb közép-kelet európai ország már bekapcsolódott az ETO hálózatába, melynek segítségével folyamatosan információcserére nyílik lehetőség a távmunka aktuális kérdéseiről más európai országok szakértőivel.

A távmunka térségünkben elsőként a szellemi foglalkozást űző egyéni és kisvállalkozók illetve akadémikusok körében terjedt el, ritka a formális,  azaz vállalati alkalmazottként végzett részleges ill. teljes távmunka végzés. A munkaképes lakosság átlagosan kb. 0,5-1 %-a végez távmunkát. A nagyvállalati távmunka, ami az amerikai és európai távmunka tömeges elterjedésének alapját adta  a közép-kelet európai országokban szinte még ismeretlen.

Távmunkahelyzet Magyarországon
Magyarország tekintetében az 1999-es európai jelentés beszámol arról, hogy ugyan a kormány felismerte a távmunka fontosságát, de az államilag támogatott távmunkaprogram nem volt sikeres, hiszen a projektre elkülönített tetemes összeg ellenében csak kevés új munkahelyet sikerült teremteni a megcélzott csoportok: a mozgáskorlátozottak és gyermeküket otthon nevelő anyák részére. A távmunka terjedését lassítják a magas távközlési díjak, melyek megakadályozzák a telekommunikációs szolgáltatásokhoz és az internethez való tömeges hozzáférést. Az alkalmazotti távmunka és más korszerű munkamódszerek (pl. rugalmas, részmunkaidős foglalkoztatás) kevéssé terjedtek el. A kis és közepes méretű vállalatok többsége alkalmazottak helyett inkább alvállalkozókat foglalkoztat, a magas személyi költségek miatt. Ma még nincs olyan szövetség vagy szakszervezet, amely a távmunkások érdekvédelmével, kollektív szerződések kidolgozásával, a távmunkások jogi,  munkaügyi valamit szociális problémáinak kezelésével illetve a távmunkaadók irányában szakszerű vállalati tanácsadással, távmunka projektek menedzselésével foglalkozna. Jelzésértékű, hogy akadnak már hazai példák a vállalati távmunka alkalmazására, megjelentek a magyarul írott információk és az első hazai kutatások a távmunka vonatkozásában. A közvélemény érdeklődéssel várja, milyen tartalommal tölti meg a megújult Távmunka Kht-t új tulajdonosa, a Matáv.

A változások szükségességét felismerő hazai vállalatvezetőknek tehát ideje tanulmányozni a távmunka alkalmazásának kérdéseit, a munkáltatók nagy része ugyanis előbb-utóbb mozdulni kényszerül a rugalmas munkaformák irányába, hiszen a külföldi tapasztalatok tükrében beigazolódni látszik Martin Bangemann 15 évvel ezelőtti jóslata, miszerint: „az információs társadalom eljövetele elkerülhetetlen”.

1999. december
 

Figyelem! A tavmunkainfo.hu INGYENES hirdetési lehetőséget kínál azoknak a MUNKAADÓKNAK, akik lehetővé teszik munkatársaik számára, hogy időben és térben rugalmasan, részben vagy egészben otthonról végezhessék munkájukat.