Honnan hová áramlik a munka az e-világban?
EMERGENCE konferencia Budapesten
2000. október 24-25-én Budapesten tartotta konferenciáját
egy világméretű projekt kutatócsoportja, amely a digitális gazdaságban
megváltozó munka világát, ezen belül a nemzetközi távmunka irányvonalait
vizsgálja.
Az összesen 22 országra kiterjedő, 3 éves időtartamra
tervezett projekt neve EMERGENCE, egy betűszó, melynek tartalma: ''Estimation
and Mapping of Employment Relocation in a Global Economy in the New Communications
Environment''. A kutatás azokra a bizonyára sokakat érdeklő kérdésekre
keresi a választ, hogy az új kommunikációs környezet által megteremtett
globális gazdaságban, amikor a munka egyre inkább helytől függetlenné válik
és a korszerű információtechnológia alkalmazásával könnyedén átvihető akár
országokon, sőt földrészeken túlra, honnan hová helyeződnek át nagyobb
számban a munkahelyek, mely országok/térségek lesznek az elkövetkező években
e folyamat nyertesei ill. vesztesei.
A nemzetközi távmunka jelensége már ma is tetten érhető
jó néhány fejlett és fejlődő országban, hosszasan lehet sorolni a példákat.
Amikor az AOL előfizetője Amerikában tárcsázza az ügyfélszolgálat számát,
hívása egy Manila külvárosában létesített híváskezelő központba (call center)
fut be. Az ott dolgozó 900 filippino úgy ad technikai tanácsadást, hogy
a helyben rendelkezésre álló emberi és technikai erőforrásoknak köszönhetően
a telefonáló semmit nem érzékel abból, hogy kérdésére esetleg néhány ezer
kilométerrel távolabbról kap választ. Az Amazon könyváruház ügyfélszolgálatát
egy Új-Delhibe kihelyezett ügyfélszolgálat, a Daksh.com 100 indiai dolgozója
látja el. Marokkó a francia és spanyol nyelvű országok által favorizált
call center célországgá vált. A France Telecom, a francia vasúttársaság
(SNCF) és az Attento csak három azon nemzetközi nagyvállalatok közül, melyek
Marokkóba helyezték át ügyfélszolgálati funkcióikat, és ezáltal több száz
új munkahelyet teremtettek az országban. Marokkót többek között az
infrastrukturális szektorok gyors liberalizálása tette vonzóvá az outsourcing
lehetőséget kereső cégek számára. A pénzügyi és szolgáltató vállalatok
call centerekben központosított ügyfélszolgálati funkciói mellett az egyik
leggyorsabb ütemben növekvő kihelyezett e-munka tevékenység az orvosi szövegek
leírására. A jelenség háttere, hogy az amerikai törvények előírják, hogy
az orvos és páciens közötti minden kommunikációt írásban kell dokumentálni.
A hangszalagra felvett orvosi szövegek leírását korábban a kórházakban
vagy otthoni irodáikban dolgozó, viszonylag alacsony szinten fizetett amerikai
titkárnők végezték. A ''medical transcription iparág'' becsült éves értéke
eléri 6-7 milliárd dollárt, melyből a munka növekvő arányú átvételével
egyre nagyobb részt hasít ki magának India. A dél-indiai Bangalore-ban
már 7 orvosi szövegleírásra szakosodott nagyvállalat működik, ahol az Amerikában
alkalmazott középfokú végzettségű munkaerővel szemben magasan kvalifikált,
helyi viszonylatban jól megfizetett, mégis az amerikai bérek nyolcadáért
dolgozó munkaerőt foglalkoztatnak erre a célra kialakított irodaházakban.
Az időeltolás csak tovább segíti a munka hatékonyságát: az amerikai nappali
rendelési időben születő hanganyagokból az indiai idő szerinti nappali
munkaórákban megírt szövegek már a másnap reggeli munkakezdésre visszaérkeznek
az amerikai kórházakba. A jellemző példák közül nem maradhat ki a legendás
indiai szoftverfejlesztő iparág, amely ma is a sikeres nemzetközi távmunka
leggyakrabban idézett és elemzett modellje.
A konferencia során a fenti példákhoz hasonló esettanulmányok
sorát ismertették a kutatók, Ausztráliától Botswanaig. Ursula
Hews, a kutatás irányítója hangsúlyozta, hogy a nemzetközi távmunka
mozgások irányairól az anekdoták szintjén túl ezideig semmilyen hiteles
információ nem állt rendelkezésre, holott a folyamatok irányainak és mozgatórugóinak
megértése fontos lehet a világ minden országa és régiója számára. Minden
térségnek szüksége van arra, hogy időben felismerje a küszöbön lévő változásokban
rejlő lehetőségeket és/vagy fenyegetettséget, hogy azokra tudatosan
fel tudjon készülni, nehogy néhány év múlva a vesztesek, a kimaradtak,
a munkahelyeket elvesztők között találja magát.
A kutatás ennek megfelelően az eddig nem létező empirikus
adatok gyűjtésére fókuszál, földrajzilag gyakorlatilag az egész világot
lefedi, sőt országokon belüli térségek esélyeit is külön vizsgálja. Programozók,
fordítók és adatelemzők népes csoportja csoportja 17 nyelven bonyolítja
a NOP call centerből az empirikus adatokat gyűjtő telefonos interjúkat.
Ezideig mintegy 7000 interjú készült az EU országaiban, és további 350-et
Magyarország, Csehország és Lengyelország vállalatait megkérdezve. Az Európán
kívüli országok interjúvolására a kutatás második szakaszában kerül sor.
A rendkívüli méretű kutató projekt szponzora az
Európai Unió IST (Information Society Technologies) programja, lebonyolítója
pedig az Institute for Employment Studies, amely az egyes országokban
kiválasztott partner intézetekkel együttműködve irányítja a helyi szintű
kutatásokat. A projekt magyarországi partnere a MTA Szociológiai Intézete,
mely egyben az októberi konferencia szervezője volt.
A magyar olvasót nyilván az a kérdés foglalkoztatja elsősorban,
vajon Magyarországra vonatkozóan milyen adatok és megállapítások születnek,
hol helyezkedik majd el hazánk a jövő munkaáramlásának világtérképén, számíthatunk-e
a digitális korban a munkahelyek számának növekedésére, mennyire lesz vonzó
a hazai technikai és humán erőforrás a globális világ munkapiacán. Dr.
Makó Csaba, az MTA szociológiai intézetének professzora, a Magyarországon
folyó EMERGENCE kutatás vezetője elmondta, hogy korai volna a kutatás kezdeti
szakaszában részletesebb ország-specifikus eredményeket várni. A mostani
konferencia célja a figyelemfelkeltés mellett a kutatás kezdeti eredményeinek
ismertetése, a kutatók közötti személyes találkozás és eszmecsere megteremtése
volt. A magyarországi esélyeket felrajzoló első eredmények jövő év elejére
várhatók, az elkövetkező két hónapban indul be ugyanis a komolyabb hazai
kutatómunka, és ezt követően kerülnek majd az eredmények nemzetközi szinten
is összevetésre.
A felmérés első szakaszában készített közel 8000 interjú
eredménye alapján a feladatok kihelyezése egyre elterjedtebb gyakorlattá
válik Európában. Jelenleg a vállalatok mintegy 59%-ára jellemző, hogy kihelyez
legalább egy funkciót. Az outsourcing tárgyát képező területek a következő
sorrendben követik egymást:
1. táblázat: kihelyezett üzleti szolgáltatások
funkciók szerinti megoszlása
Könyvelés 53%
Menedzsment/Tréning/HR funkciók 49%
Szoftverfejlesztés/Support 47%
Szerkesztés, Kreatív alkotó munkák 44%
Adatkezelés/Gépelés 36%
Értékesítés 16%
Ami a távoli, tehát akár határokon túli outsourcing-ot illeti,
a legtöbb szervezet ma is többnyire a saját telephelyéhez földrajzilag
közelebb eső vállalatokat preferálja. A megkérdezett munkáltatóknak mindössze
12%-a helyezi ki a munkát saját régióján kívülre. A kihelyezett szolgáltatások
célországai között az európai államok vezetnek. Az általánosan elterjedt
nézettel szemben egy európai vállalat számára India messze nem olyan vonzó
célország, mint például Hollandia, amely ma a leginkább favorizált hely,
ha egy call center vagy információs szolgáltatás helyszínének kiválasztásáról
van szó.
2. táblázat: üzleti szolgáltatások kihelyezése
szempontjából legnépszerűbb régiók:
1. Lombardia, Észak-Olaszország
2. Nyugat-Hollandia
3. Madrid környéke, Spanyolország
4. Spanyolország észak-keleti régiója
5. Olaszország észak-keleti régiója
6. Kelet-Hollandia
7. Dél-Hollandia
8. Ile de France, Párizs környéke, Franciaország
9. Brüsszel környéke, Belgium
10. Észak-Hollandia
A felmérés adatokat gyűjtött az otthoni irodákból végzett
alkalmazotti távmunka gyakorlatáról is. Az eddig vizsgált 18 országban
a munkáltatóknak mindössze 3%-a vezette be saját dolgozói körében az új
technológiák által lehetővé tett otthoni munkát. (a felmérés készítői megjegyzik,
hogy a távmunkavégzés aránya jóval magasabb értéket mutatna, ha beleszámítanák
a szabadúszó és részmunkaidős távmunkásokat is). Az otthoni irodákba
kihelyezett funkciók között a szoftverfejlesztés és support tevékenység
vezet, melyet az ügyfélszolgáltatos és menedzseri funkciók követnek. További
gyakori területek az otthoni távmunkára a szerkesztési, kreatív szerzői,
értékesítési, könyvelési, kiadványszerkesztés és gépírói munkák.
A statisztikák szerint az otthonról végzett alkalmazotti
távmunkában Hollandia áll az élen 10%-os aránnyal, ezt követi Svédország,
Dánia (mindkettőben 5%), majd Ausztria és Belgium, 4 %-os megoszlással.
A mobil, helytől független, és változó helyszínekről végzett
távmunkával kapcsolatosan az interjúk eredménye szerint az európai vállalatok
mintegy 6%-a használja az új technológiákat arra, hogy mobil kommunikációs
eszközök által lehetővé tegye dolgozói számára a változó helyszínekről
végzett rugalmas munkát. A mobil távmunka alkalmazásában Dánia és Lengyelország
jár az élen. Fontos hangsúlyozni, hogy az alábbi táblázat csupán az alkalmazottak
által végzett mobil távmunkára vonatkozik, nem foglalja magába a szabadúszók
táborát.)
3. táblázat : változó helyszínről dolgozó
távmunkások aránya (a megkérdezett munkaadók %-ában)
Lengyelország/Dánia 15%
Csehország 13%
Finnország 10%
Svédország/Belgium 6%
Ausztria/Spanyolország 6%
Olaszország/Hollandia/Portugália 5%
Franciaország/Németország/Görögország/Magyarország/Írország/UK
4%
A részletesebb magyarországi eredmények majd a kutatás következő
szakaszában, néhány hónap múltán válnak ismeretté. Az EMERGENCE projekt
végterméke egy olyan világtérkép lesz, amely felvázolja a munka áramlásának
irányait a globális digitális gazdaságban.
A projekttel kapcsolatos folyamatosan aktualizált információk,
hírek és érdekességek angolul, németül és franciául nyomon követhetők a
www.emergence.nu
website-on.
2000. október 25.
Figyelem! A tavmunkainfo.hu INGYENES hirdetési lehetőséget kínál azoknak a MUNKAADÓKNAK, akik lehetővé teszik munkatársaik számára, hogy időben és térben rugalmasan, részben vagy egészben otthonról végezhessék munkájukat.
HIRDETÉS FELADÁS (csak munkaadóknak!)
|